A K-monitor összegyűjtötte a magyar agrárium legfontosabb gazdasági mutatóit - ezekből kiderül, Mészáros Lőrinc már nemcsak az építőiparban, vagy épp a hazai "médiapiacon" foglal el vezetőszerepet, de ma már ő a legnagyobb földbáró is.
A magyar mezőgazdaság (spekulánsai) számára jó év volt a tavalyi, már ami a befolyó támogatásokat illeti:
Ennek a keretnek a többségét természetesen még mindig az EU által egyre inkább háttérbe szorítandó területalapú támogatás (hektáronként 32.536 Ft), valamint a zöldítési támogatás (18.397 Ft/ha) adja. A magyar agráriumba érkező támogatások 80 százaléka pedig természetesen az Európai Unióból érkezett, sőt, 2017-hez képest a torta 100 milliárd forinttal nagyobb is volt.
Bár a területalapú támogatásnak nem ez volt az elsődleges szándéka, mégis a további birtokkoncentrációt erősíti, és a haszonbérletek miatt még csak az sem érvényesül, hogy az kapja a támogatást, aki a földet megműveli. A NER-közeli spekulánsoknak, földbáróknak így bőven elég tulajdonolni a termőföldet, és már ezért is jár érte a pénz (az 1200 hektáros EU-s felső küszöb ugyan jelentett visszaesését, de cserébe a magyar állam zöldítés címén juttat további támogatásokat a nagyoknak); nem csoda, hogy a támogatások 80 százaléka a felső kör 10 százalékához került.
Tavaly 210 milliárd forintot osztottak ki területalapú támogatás gyanánt, és érdekes módon a legtöbb pénz (483.102.927 forint) a Mészáros-birodalomhoz került, megelőzve Csányi Sándor bankár-földbárót (275.868.567 millió forint). Ami azt jelenti, hogy Felcsút korábbi dollármilliárdos polgármestere tulajdonában van a legtöbb földbirtok Magyarországon. Ehhez persze az is kellett, hogy megszerezze Simicska Lajos, korábbi NER-pénztáros mezőgazdasági portfólióját (Mezort).
Ugyanakkor Csányi Sándor az egész képet nézve még mindig vezet, csak tavaly 4,8 milliárd forint agrártámogatást kapott ilyen-olyan jogcímek alatt, míg Mészáros Lőrinc csak a második ebben a versenyben a maga 3,5 milliárdjával.