A magyarországi tormatermő tájak 85-90 százaléka Hajdú-Bihar megyében található, ahol csaknem 1500-1600 hektáron termesztenek tormát - írja a Heol.hu.
A gyökereket nem ilyenkor, többségében október közepétől takarítják be, csak keveset hagynak tavaszra a földben, és a tavaszi friss termés sem jellemző nálunk.
A tormát négy osztályba sorolják felvásárláskor, az első osztályú gyökerek hossza meghaladja a húsz centimétert, vastagsága legalább 2,5 centi. A hajdúsági tormának nyolcvan százaléka ilyen. A hagyományokból fakadóan jól bevált termesztési technológiát kísérleteztek ki ezen a tájon, de a talaj- és a klímaviszonyok is sokat számítanak.
Az EU tormatermése 24-25 ezer tonna körül alakul évente. Magyarország 10-12 ezer tonna termésével tormanagyhatalomnak számít. Az EU-ban Magyarország mellett Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, Németországban és Lengyelországban termelnek nagyobb mennyiségben tormát. Tavaly mindenütt, különösen Lengyelországban volt nagyon jó a termés, emiatt a felvásárlási árak jóval elmaradtak a szokásostól. Egy kiló tormáért 250 forintot fizettek, vagyis száz forinttal kevesebbet adtak érte a szokásosnál. Ez azért nagy érvágás, mert a hazai termés 90 százalékát nyersen exportálják. Az összes kivitel 70 százaléka Németországba, Franciaországba és Lengyelországba kerül. Emellett a hazai tormát Csehországba, Szlovákiába, az Egyesült Királyságba, Svédországba, Dániába, sőt még az Egyesült Államokba is szállítják - írja a lap.