Miért szavazta meg a kormánytöbbség a „napsugáradót”? - tettük fel a kérdést Keplinek, utalva a salátatörvényben a környezetvédő szervezetek elől is rendkívül ügyesen eldugott újabb sarcra.
Egy folyamat részeként is tekinthetünk erre, hiszen jól beleillik a kormány törekvéseibe – válaszolt a nemzeti párt országgyűlési képviselője. Ugyanakkor ez szembemegy a parlament által is elfogadott, 2030-ig szóló energiastratégiával, hiszen abban az atom-, és szén- mellett a zöld-energia is szerepet kap. Az energiastratégiával ellentétesen cselekszik a kormány, amikor akadályozza a megújuló energiák elterjedését Magyarországon. Például szélerőművi pályázatokat sem írnak ki, és most már a napelemeket is termékdíj köteles kategóriába sorolták.
Egy ilyen megújuló rendszer mekkora erőművi kapacitást igényel?
Nem kell feltétlenül nagy erőműveket építeni, a nap- és szélenergia esetében inkább lokális és háztartási szintben kell gondolkodni. Minél több háztartás függetlenedik a központi hálózattól, ha nem is válik teljesen önellátóvá, de jelentős mértékben saját maga termeli meg a szükséges villamosáramot, vagy épp a meleg vizet, az az ország számára is az energiaimporttól való függetlenedést jelenti. Ez lenne a követendő út Magyarországnak.
Valószínűleg ez kisebb beruházással is járna, azonban ezzel az adóval pont az ellenkező irányba indulunk el. Mi ennek az oka?
A környezetvédelmi termékdíjat hivatalosan azokra a termékekre róják ki, amelyeknek a hulladékként történő kezelése költséges, mert veszélyes anyagokat tartalmaznak. A napelemek esetén oda kell figyelni erre. Azonban valószínűbb, hogy a kormány az energetikai beruházások konkurenciáját vélte felfedezni a megújulókban. Ez nagyon furcsa kormányzati gondolkodásra vall.
Amennyiben?
Egyrészt tudjuk, hogy Paks2 megépül, másrészt az energiaügyi államtitkár arról nyilatkozott a napokban, hogy szénbányászati koncessziót akarnak kiírni, egyelőre kísérleti jelleggel ugyan, de ezek szerint hosszabb távon terveznek szénnel fűtött erőművekkel is. Ha megnézzük, mennyi megawatt erőművi kapacitás fog Magyarországon kiesni, akkor máris azt látjuk, ha Paks3-at és Paks4-et egyszerre megépítenénk, akkor is maradna tere a megújuló energiaforrásoknak. Jelenleg 10.000 MW a beépített villamosáram termelő kapacitás hazánkban, amiből 2.000 MW-ot a mostani paksi erőmű biztosít, és 2.400 MW lesz az új két blokknak a teljesítménye. Komoly problémáink lesznek, ha nem fordítunk nagyobb figyelmet a fosszilis erőművek mellett a megújulókra is, ebben az esetben biztosan nem tudjuk megvalósítani az energiastratégiát.
Jobbik és a megújulók?
A Jobbik annak ellenére, hogy konzekvensen támogatja az atomenergiát, óriási lehetőséget lát a megújulóenergia-forrásokban is. Nem értünk egyet az LMP-vel, véleményünk szerint csak együtt létezhet a megújuló és az atomenergia. Szükség van alaperőművekre, amelyek mindig megbízhatóan biztosítják az adott teljesítményt. A szél- és a napenergia ezzel szemben erre most nem képes, nem egyenletes az áramtermelésük. Ez bizonytalanságot okozna a rendszerben, amely veszélyeztetné az ország áram-ellátását.
Sokat segítene vízerőművek építése is, amit viszont csak a Jobbik szorgalmazott. A Bős-Nagymaros óta meglévő természetvédelmi aggályok még mindig hangosak, de nyugat-európai példákból kiindulva láthatjuk, hogy kellő odafigyeléssel, környezeti károkozás nélkül is üzemeltethetjük ezeket. A vízerőmű szabályozható teljesítményű, ezen felül a megújulók elterjedését is elősegítené.
Még mindig nem világos, hogy miért vezette be a kormány ezt az újabb díjat.
Valószínűleg a pluszbevétel volt a cél. Akár az útdíjjal, akár a többi pluszadóval nyilvánvalóan a költségvetés lyukait akarják befoltozni. Csak most egy olyan területhez nyúltak hozzá, amely újból szimbolikus lesz, aminek nincs jó üzenete. Hiszen ezek a rendszerek apránként, de hosszútávon az ország energiafüggetlenségét biztosítják. Nemcsak a termékdíjat kellene visszavonni, hanem további kedvezményekkel kellene segíteni a napelemek elterjedését, például az ÁFA tartalom 5%-ra történő lecsökkentésével.
Korábban egy folyamatról beszélt, kifejtené ezt most?
A hazai környezetvédelmet 2010 óta tendenciózusan építi le az Orbán kormány. A különböző intézményeket, eszközöket folyamatosan vonja ki a működésből. Ezzel kívánja a kormányzat megakadályozni, hogy a hatóságok és a civilszervezetek környezetvédelmi szempontok miatt meggátolják a Fidesz-háttércégeinek nagy beruházásait. Ezeket a kockázati tényezőket golyózták így ki. Lassan már a hatóságot is beolvasztják a kormányhivatalba. Ezzel Magyarországon véget is érne a környezetvédelem ügye.
A Jobbik, kormányra kerülése esetén, a környezetvédelem visszaépítést is az egyik megoldandó feladatának tekinti. Sokan tévesen úgy tartják, hogy a nukleáris energia támogatása miatt a nemzeti párt ellene van a megújuló energiaforrásoknak. Azonban a Jobbik politikájában jelen van a „zöldgondolat”.