Korábban arra próbáltunk rávilágítani, hogy milyen szerencsétlen véletlen, hogy pont a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi főosztályvezetője, dr. Bartus Adrienn esetében bizonyosodott be az összeférhetetlenség, ugyanis a Hivatal és annak említett főosztálya az elmúlt hetekben, hónapokban két nagy port kavart ügyben is szerepet játszott (lásd: a várpalotai azbeszt, valamint az Illatos úti vegyibomba).
A Kormányhivatal az MTI-nek csütörtökön elismerte az összeférhetetlenség tényét, és közleményük szerint meg is szüntették azt, amint arról tudomást szereztek, igaz ennek módjáról a nyilvánosságot nem tájékoztatták - úgy tudjuk, hogy a férjnek, Szűcs Péternek kellett távoznia a Kármentesítési osztály éléről. Nyilván felmerül, hogy vajon mikor szerzett a törvénysértő állapotról tudomást a Hivatal, a hivatalos bejelentés után, a cikkünk után vagy Kepli Lajos sajtótájékoztatója után?
Na, de mi értelme az összeférhetetlenségnek? Miért gond, ha a feleség a munkahelyen is főnök, és megosztja a főosztályvezetői irodát a férjével?
Az összeférhetetlenség intézményének legfőbb rendeltetése az államhatalmi ágak megosztásának, elválasztásának biztosítása.
A törvényekben szabályozott összeférhetetlenségi szabályok alkotmányos célokat szolgálnak. Ilyenek például
- a közfunkciót betöltő személy anyagi, szervezeti, hatalmi függetlenségének biztosítása;- a hatáskörök és hatalmi pozíciók koncentrálásának megakadályozása, a hatalmi ágak elválasztásának garantálása;- a gazdasági és a politikai pozíciók összefonódásának megakadályozása;- a nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás megakadályozása;- adott funkciót betöltőhöz méltatlan magatartást tanúsító megfosztása közfunkciójától, illetve annak megakadályozása, hogy az adott közfunkcióra méltatlan személyek közfunkciót tölthessenek be;- a közfunkciót betöltő személy vagyoni és jövedelmi viszonyainak átláthatósága és ellenőrizhetősége;- a gazdasági és a politikai pozíciók koncentrálásának megakadályozása, a nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyás kizárása.
A céloknak megfelelően az összeférhetetlenségi okok három nagy csoportba sorolhatók:
- a politikai összeférhetetlenség,- gazdasági összeférhetetlenség,- hivatali összeférhetetlenség.
Tehát a lényeg, hogy az adott köztisztviselő, közfunkciót betöltő személy döntését ne befolyásolja külső inger, hanem a szakmai meggyőződése és jó szándéka vezérelje.
Kíváncsiak voltunk, hogy mi a véleménye az összeférhetetlenség intézményéről egy munkaügyi szakügyvédnek; dr. Józsa Edina foglalta számunkra össze az általános jellemzőket.
Az összeférhetetlenség - többek közt - a hozzátartozói viszonyon alapul, tehát önmagában a kinevezés, a munkaviszony lehet, hogy nem törvénysértő, de amint az adott köztisztviselő bejelentette önmaga ellen az összeférhetetlenséget, és ameddig azt nem bírálták el, egy személyben semmilyen döntést nem hozhat, illetve nem adhatja egyetlen határozathoz sem a hozzájárulását - mondta el az Alfahírnek az ügyvédnő.
Ugyanakkor - figyelmeztetett - az összeférhetetlenség hatálya alatt meghozott intézkedések felvetik a törvénysértés gyanúját, ez a közösen meghozott döntések esetében mindenképpen érvényes, az egyénileg meghozott döntések esetén pedig szerződésenként kell megvizsgálni azt, hogy ki milyen szerepet játszott bennük.
Hiszen, egy férj és egy feleség házastársi vagyonközösséget alkot, köztük gazdasági kapcsolat áll fenn, tehát feltételezhető, hogy ha közösen hoznak döntést, azt a maguk javára fordítják, azzal a közös vagyont gyarapítják - magyarázta az általános alaphelyzetet dr. Józsa Edina, egyben utalva arra, hogy miért is fogalmazták meg ezt a tiltást a jogalkotók.
Azt is megtudtuk, hogy az összeférhetetlenség hatálya alatt (tehát a bejelentés után) meghozott, munkavállalót érintő döntések megtámadhatóak a polgári bíróság előtt, hiszen például az elbocsátott alkalmazott hivatkozhat a (fennálló) törvénysértő állapotra.
Azonban az igazán érdekes kérdések a cégekkel megkötött szerződések kapcsán merültek fel bennünk.
Kiderült, hogy itt is minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az összeférhetetlenség milyen szerepet játszott az adott döntés meghozatalában, ugyanis ha a kontraktusban olyan intézkedés szerepel, amely a másik szerződő fél érdekeit sérti, akkor az automatikusan érvénytelen, és megtámadható egy polgári peres eljárásban.
A munkajogi ügyekkel foglalkozó ügyvéd egyébként cikinek nevezte, ha valaki úgy köt meg egy szerződést, hogy előtte bejelent saját maga ellen egy kizárási okot, hiszen ezzel felveti a hivatali visszaélés gyanúját.
dr. Józsa Edina tanácsa alapján a bejelentés kivizsgálásáig semmiféleképpen nem ajánlatos szerződéseket megkötni.