A határozat szerint az idén 299 millió forintot biztosítanak erre a költségvetésből. A beruházásra jövőre majdnem 2,5 milliárdot, 2017-ben 1,7 milliárdot, 2018-ban pedig 1 milliárdot szán a kabinet.
A hagyomanyokhaza.hu szerint a Budai Vigadó épületének helyén a török hódoltság idején egy, a törökök által épített nagy áruraktár, később fegyverraktár állt. A kiegyezés után a honvédség kezébe került épület továbbra is katonai raktárként működött. A 19. század végére a gyorsan fejlődő polgárságban megfogalmazódott az igény, hogy Budán is legyen vigadó. Az 1896-ban kiírt tervpályázat után az építkezés két évvel később, 1898 tavaszán kezdődött, és a következő év őszére a 800 négyszögöl alapterületű épület már szerkezet-készen állt. Az építési költség 650.000 Ft, vagyis 1.300.000 korona volt.
A háznak két díszes (a Corvin téri és a Fő utcai) és egy alárendelt (az Iskola utcai) homlokzata volt. Az épület dél felé, a Corvin tér irányába fordul. Az épületet 1900. január 20-án Halmos János polgármester adta át. Nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, melynek fővédnöke Klotild főhercegasszony volt.