A zombis zsáner ugyan leáldozóban van, hiszen a Walking Dead több mint tízéves nyomorpornója (majdnem) végleg keresztet vetett a műfajra. Azonban a "Vonat Busanba" című film óta tudjuk, hogy a dél-koreaiak még mindig értenek a zombis filmek kiváló és nézőcsalogató adaptációjához.
A Mindannyian halottak vagyunk című sorozat hamar letarolta a Netflixet, már a harmadik hete vezeti a toplistát. Így mondhatni, egy újabb dél-koreai sorozat sikerének vagyunk a szemtanúi.
Adott egy dél-koreai fiktív város, Hyosan, ahol egy középiskola diákjai vígan(?) tengetik mindennapjaikat. Miközben az egyik tanárjuk, egy olyan vírust fejleszt ki, ami végül a saját családját is tönkreteszi és átváltoztatja. Persze nem kell sok ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol abban a középiskolában, ahol az iskolai bántalmazás mondhatni, mindennapos.
A sorozat pontosan ugyanazt a klausztrofób érzést hozza elő, amit a Vonat Busanba című film is megteremtett a vasúti kocsikkal. Némi fun fact, a sorozatban is elhangzik a film címe, ezzel reflektálva, hogy nagyon is felfogták a diákok, hogy mi történt körülöttük valójában. A sorozat legnagyobb erőssége valóban az, hogy nem nézi hülyének sem a nézőt, sem pedig a szereplőit.
A sorozat nem kertel, már az elején elszabadul a pokol, és szinte egyik pillanatról a másikra, kapkodjuk a fejünket, hogy mi is történt valójában. A diákok gyorsan szembesülnek azzal, hogy az egész városban elszabadult a pokol, így lehet, hogy bezárkózva van a legnagyobb esélyük. Miután összegyűlik egy kisebb társaság, akkor adódik lehetőség végleg arra, hogy megismerhessük a főbb karaktereket. Ám, a történet írói itt is könyörtelenek: senki sem sebezhetetlen. Van, hogy egy felépített és megismert szimpatikus karakter is áldozattá válhat és ez a fajta kiszámíthatatlanság sokat lendít a sorozaton.
Ahogy korábban is említettem a sorozat a zombis zsáner klasszikus pillérei mellett, több olyan társadalmi témát is feszeget, ami a jelenkorunkat igenis jellemzi. A bullyingen felül, szóba kerül a tiniterhesség, a pedagógusok felelőssége, a jövőbeni élet reménye (főiskolai jelentkezés) vagy a zsarolópornó. De megemlítésre kerül a dél-koreai történelem számos kellemetlen eseménye is, mint a gwangjui mészárlás vagy a 2014-es dél-koreai kompkatasztrófa. Olykor, igen keményen a néző arcába tolva jelzik a készítők, hogy zombik nélkül is egy igen kegyetlen világban élünk.
Természetesen akadnak hiányosságai a sorozatnak, a vége felé ugyanis már túlságosan leül a történet, de ez lehet, hogy az intenzív első néhány epizód miatt van. Másrészt, egy idő után felmerül az emberben a kérdés, hogy a napokig bezárkózva élő diákok miért nem lesznek később sem éhesek, sem szomjasak. De a néhány logikai tévedés szerencsére nem szakítja ki a nézőt.
A Netflix egyelőre sikeresen ült fel a koreai hullámra, ugyanis a Squid Game, a Hellbound, és a Nyugalom Tengere után egy újabb sikeres (kritikai és nézettség szempontjából is) dél-koreai sorozatot sikerült adaptálni. Most már csak az a kérdés, hogy mikor érkezik az a bizonyos második évad.