„Érdemes volt-e hőségriadóban, az utolsó augusztusi hétvégére leszűkíteni az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalát?” - tette fel az ésszerű írásbeli kérdést Szilágyi György a Jobbik országgyűlési képviselője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéhez, 2015. szeptember 3-án. Mint az ismeretes pár héttel ezelőtt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. bejelentése – amely szerint a turisztikai fő szezon leginkább telített időszakában le kívánják szűkíteni az M7-es autópálya Érd és Budaörs közötti szakaszát – közfelháborodást váltott ki. Az intézkedés okaként az lett megjelölve, hogy a közelgő projektzárás miatt a beruházás megkezdése nem tűrt halasztást.
Ettől függetlenül a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjének – némiképp “politikai haszonszerzés jellegű” – felvetése nyomán mégis elhalasztották a munkálatok megkezdését - emlékeztet a legnagyobb ellenzéki párt politikusa. Augusztus utolsó hétvégéjére azonban – melyre egyébként az országos tiszti főorvos a legmagasabb fokú hőségriadót rendelte el – lezárásra került a szóban forgó autópálya Érd és Budaörs közötti szakaszának belső forgalmi sávja, azonban azon – sokak és Szilágyi György legnagyobb megrökönyödésére – semmilyen munkálat nem folyt.
Szilágyi felhívta a Miniszter figyelmét arra, hogy egyes országokban a hasonló forgalmú utakon történő nagyobb felújítás esetén a munkálatok több műszakban, nem egyszer 0-24 óráig történnek, kifejezetten abból a célból, hogy a közlekedők akadályoztatása, illetve a balesetek elkerülhetőek legyen. A politikus sajnálatosnak tartja, hogy ezek a szempontok továbbra sem nyernek teret a hazai közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztése során.
Ezzel együtt a jobbikos politikus lényeges kérdésekkel világított rá alapvető ellenmondásokra:
ha az útfelújítás annyira sürgető volt, hogy a ténylegesnél már jóval korábban korlátozni kívánták az említett útszakasz forgalmát, akkor a lezárással érintett időszak kezdetén, augusztus utolsó hétvégéjén miért nem történt semmilyen munkavégzés az elkerített munkaterületen?
amennyiben mégsem volt annyira sürgető a munkálatok megkezdése az érintett útszakaszon, úgy miért zárták le a kérdéses útszakaszt egy olyan hétvégét megelőzően, melyről tudható volt, hogy rendkívül nagy forgalommal lesz majd terhelt?
- kíváncsiskodott Szilágyi György, aki a felelősök nevét is hallani akarja:
“Tervezi-e, hogy a nyilvánvalóan ésszerűtlen, sokak számára indokolatlan tehertételt okozó, ezzel együtt élet-, és vagyonbiztonság veszélyeztető döntésekért felelős személyeket felkutatja, kilétükről a közvéleményt tájékoztatja, és velük szemben a szükséges intézkedéseket meghozza, vagy ezen intézkedések meghozatala érdekében eljár?”
Majd XXI. századi megoldási javaslatát is egy kérdésben fogalmazta meg:
“Mikorra várható, hogy a hasonló jellegű beruházások hazánkban is „éjjel — nappali” műszakban történő munkavégzés mellett, a lehető leghamarabbi idő alatt kerülnek majd lebonyolításra?”
A miniszter válaszában kifejtette, hogy az augusztus eleji hőségriadó miatt az M7 autópályán megkezdett munkálatokat a balatoni idegenforgalmi főszezon végéig, augusztus 24-én 0 óráig leállíttatta. Elismerte azt is, hogy forgalomterelést az M7 autópálya Budapest felé vezető oldalán a 18-as és a 12-es kilométerszelvénye között, illetve az érdi csomóponttól az M1/M7 autópálya közös szakaszán kellett kiépíteni. A forgalomelterelés a belső sávot érintette, a külső- és leállósávon viszont két szabad forgalmi sáv folyamatosan biztosította a közlekedést.
Seszták Miklós ugyanakkor kifejtette, hogy
“a sávlezárások elrendelésénél azonban kiemelt szempont, hogy a forgalmat csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozzák, a közlekedőknek a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozva.”
A tárca ezért