Orbán Viktor és ellenzéki vezetők alkalmasságát, a Fidesz-kormányzás által elért eredményeket és az aktuálpolitikai történéseket is folyamatosan szondáztatja a kormány a Századvéggel. Az 500 fő telefonos megkérdezése alapján készített, kormányzati kommunikációs közvélemény-kutatásokat egy közérdekű adatigénylés után mutatták meg az Alfahírnek az adatkezelő Miniszterelnöki Kabinetirodának és a Miniszterelnöki Kormányirodának közös épületében. A bejáratnál vezetői utasításra le kellett adni a mobilt, de az is kiderült, hogy a több ezer oldalnyi, az adófizetőknek milliárdokba kerülő dokumentumot pár óra munkával kiadhatná Rogán Antal minisztériuma, ha akarná.
Majd, ha kész a cikk, kinyomtatom, beszkennelem, aztán elküldöm postán.
Ezt a választ kapta a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársa, amikor arról érdeklődött a tárca által biztosított betekintés közben, hogy mi jelenik meg majd a kormányzati kommunikációt megalapozó közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban. Az elsőre, másodjára és harmadjára is ostobán hangzó választ természetesen nem gondoltam teljesen komolyan, és a jelek szerint a Kabinetiroda munkatársa is a barátságtalan légkört oldó tréfaként fogta fel.
Pedig, ha ugyanezt Rogán Antal mondta volna, akár komolyan is vehette volna. Hiszen a Miniszterelnöki Kabinetiroda nagyjából ugyanilyen ostoba módszerrel próbál eleget tenni a közérdekű adatigényléseknek vagy azoknak a bírósági ítéleteknek, amelyek pont azért születnek, mert nem tesznek eleget a közérdekű adatigényléseknek.
Január 15-én adtam be közérdekű adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának, ami a 2015. november 1. és 2018 május 18. között illetve 2018 május 19. és 2019 december 31. között készített, a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására" szolgáló közvélemény-kutatások elektronikus másolatának megszerzésére irányult. A tárca a törvényi határidőt kihasználva küldte válaszként, hogy „a Miniszterelnöki Kabinetiroda az Ön által kért formában nem tartja nyilván, így az Ön által kért adatbázissal nem rendelkezünk”. Azt a már jól ismert sort is belefűzték - és ennek később még lesz jelentősége -, hogy „ha az adatigénylésben megjelölt szempontok szerinti adatgyűjtés nagyobb munkaráfordítást, költséget igényel, mely egyszerű matematikai vagy informatikai műveleteken túlmutat, akkor annak elvégzésére a közfeladatot ellátó szervnek nincs jogszabályi kötelezettsége”. Felajánlották viszont, hogy betekinthetek a négy évnyi kutatási jelentésbe, ami nem azonos a kutatás teljes dokumentációjával.
Vezetői utasításra elvett telefon, kézzel írt jegyzet az excel-fájlból
A Miniszterelnöki Kabinetiroda portájánál már a belépéskor figyelmeztettek, hogy megtagadhatják a beléptetést, amennyiben nem adom le náluk a telefonomat. Ezt egy olyan belső szabályzatra hivatkozva próbálták magyarázni, amely a rendkívüli események esetén érvényes protokollt írja le.
Végül a biztonsági vezetőnek mondott hölgy mutatta meg azt a szabályzatrészt, amelyben a terrortámadás, természeti katasztrófa, satöbbi felsorolás végén rendkívüli eseményként ott áll, hogy „felsővezetői utasítás.”
A mobil leadása után egy tárgyalóba kísértek, ahol a Miniszterelnöki Kabinetiroda két munkatársa várt – ők „felügyeltek” a négyórás betekintés alatt. A fehér falú terem közepén egy nagyobb, ovális alakú asztal állt, rajta egy üveg vízzel, poharakkal, két mappával és egy számítógéppel. Ez két dolog miatt is meglepő volt: egyrészt a közismerten luxusimádó, majdnem milliárdos Rogán Antal által vezetett tárcának otthont adó épületben meglepő volt ez a puritánság, másrészt több hatalmas dossziéra és eggyel kevesebb számítógépre számítottam.
Az igényelt közvélemény-kutatásokat ugyanis havi bontásban, századvéges logóval ellátott lemezeken tárolják.
2019 második felében havonta 8 darab, 500 fő megkérdezésével, 10 perces kérdéssorral felvett kutatás készült, amelynek a címében szerepelt, hogy „a kormányzati kommunikációs stratégia”. A lemezeken voltak nagyobb hangvételű, szintén a Századvégtől rendelt havi rendszerességű közvélemény-kutatások, csak azokat arra hivatkozva nem lehetett megtekinteni, hogy a címben annyi áll: kutatási gyorsjelentés. Nem szerepel benne „a kormányzati kommunikációs stratégia” fordulat, így erre a magyarázat szerint nem terjedt ki az adatigénylés.
Az még a betekintés megkezdésével egyidőben kiderült, hogy az adatigénylésben megjelölt adatok összeállítása és elküldése a Miniszterelnöki Kabinetiroda indoklásával ellentétben egyszerű matematikai vagy informatikai műveleteken egyáltalán nem mutat túl (már amennyiben alkalmas emberek dolgoznak Rogán Antal alatt).
Az igényelt dokumentumokat nem adták ki, így maradt a papír és a toll a számítógépen látott adatok feldolgozáshoz.
Így befolyásolják a kormányzat munkáját
A kutatási gyorsjelentések közt vannak 10-13 oldal terjedelműek, de többségük 4-5 oldalas. Ebből egy a fedlap, amelyen gyakorlatilag a kutatás címe van, egy pedig a módszertani leírás. A gyorsjelentésekhez elemzés nem tartozott, így azt nem tudni, hogy milyen kollerációkat, milyen választói attitűdöt olvashatnak ki a kormányközeli Századvég munkatársai a válaszokból, de arra még így is alkalmas, hogy kiderüljön, milyen témákat monitoroz rendszeresen és alkalmanként a kormány. A 2019 júliusa és 2019 decembere között, 4%-os hibahatárral készült reprezentatív felmérések szinte mindegyikében kérdezik a résztvevőket, hogy szerintük jó vagy rossz irányban mennek-e a dolgok Magyarországon. Van jópár hasonló, rendszeresen ismétlődő kérdés, mint például:
- Ön hova sorolná magát az alábbiak közül ( jobboldal, baloldal, közép)?
- Ön szerint a magyar gazdaság helyzete az elmúlt évben…
- Ön hogy érzékelte, az elmúlt egy évben Magyarországon a munkahelyek száma…
- Ön hogy látja, a bérek jelenleg Magyarországon…
- Ön szerint milyen területeken jelentkezhetnek a legnagyobb kihívások Magyarországon?
- Ön mennyire tartja valószínűnek, hogy egy esetleges kormányváltás esetén…
- Ön szerint az alábbi állítások inkább igazak vagy inkább hamisak az elmúlt évekre nézve?
És persze vannak alkalmi kérdések, amelyek éppen az aktuálpolitikai döntések meghozatalában vagy a kommunikációs stratégia kialakításában nyújthatnak segítséget, ezeket egyébként az illetékes minisztériumokkal egyezteti a Századvég. Az elemzések lényegét a legegyszerűbben pont a klímaváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos kormányzati pálfordulással és az akkortájt készült kutatásokkal lehet talán a leginkább szemléltetni.
Nem értem, hogy mi az, hogy klímasemlegesnek kéne lenni. Ez azt jelenti, hogy betiltják az időjárást?
A fenti idézet Schmidt Máriától, a XXI. Század Intézet vezetőjétől származik. A kormányközeli történész még december végén panaszkodott Bayer Zsoltnak az úgynevezett klímahisztiről. Ez utóbbi a kormányoldalon igen népszerű kifejezés volt, amit a klímaváltozás és az ehhez fűződő politikai tétlenség ellen tüntető fiatalokra használtak egészen 2019 decemberéig, utána szinte egy csapásra eltűnt a fideszes médiafelületekről.
A pestisracok.hu szeptemberben még klímahiszti-ülésként emlegette az ellenzék rendkívüli parlamenti ülését, amelyre a Fidesz szokás szerint nem ment el, de még december elején is klímahisztiző fiatalokról értekeztek.
2020 januárjára mintha a teljes szerkesztőséget lecserélték volna;
egyre több fideszes politikus beszélt a klímaváltozás elleni fellépésről, teljesen eltűnt a klímahiszti kifejezés, a jelenséggel kapcsolatban pedig már olyan cikkek születtek, mint
- „A klímaváltozás sokkal gyorsabb ütemű, mint eddig gondoltuk”
- „A klímavészhelyzetet hirdető Karácsonyékkal szemben mi nem PR-akciónak tekintjük a klímaügyet – PS-interjú Palkovics Lászlóval!”
Ez a villámgyors irányváltás nemcsak a Pestisrácoknál történt meg, hanem az összes többi propagandalapnál, a Fidesz-holdudvarnál és a kormánypárti politikusoknál. Persze utóbbiak finomabban fogalmaztak, viszont 2019 decembere előtt alig-alig foglalkoztak a témával. Januárra azonban nemcsak, hogy felpörgött a klímavédelemmel kapcsolatos nyilatkozatok száma, de a korábbinál jóval pozitív kontextusban, egységesen, a cselekvés szükségességét kihangsúlyozva beszéltek a témáról – a „mi már eleget teszünk, nem rajtunk múlik” álláspont helyett jött a „folyamatosan keressük a lehetőségeket, dolgozunk” hozzáállás.
A 2019 júliusa és decembere között készült, „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására" szolgáló közvélemény-kutatások között először novemberben találni olyat, ahol rákérdeztek a klímavédelemre. Az adatokból kiderül, hogy a magyar lakosság egyáltalán nem úgy gondolkozott klímavédelemmel kapcsolatban, ahogy a kormányoldal.
A Századvég logójával ellátott kutatási gyorsjelentés alapján a megkérdezettek 67%-a úgy vélte, hogy Magyarországnak többet kellene tennie a klímavédelemért, csak elenyésző részük volt azon az állásponton, hogy a kormány eleget tesz. Rákérdeztek a jövővel kapcsolatos elképzelésekre is: 94 százaléknyian biztosak voltak abban, hogy a következő generációk életét megnehezíti majd a klímaváltozás, de a megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy valamilyen formában már negatív hatással van mindennapjaira a folyamat.
Persze ebben a kontextusban is előkerült az ország megvédése és kiderült, hogy
az emberek nagy része olcsón meg akarja úszni a klímaváltozás elleni küzdelmet:
a megkérdezettek 71,9%-a szerint fontosabb „megvédeni az országot a környezetszennyezés, ipari szennyezés és a felmelegedés káros hatásaitól”, mint „csökkenteni Magyarország energiafelhasználását, szén-dioxid-kibocsátását akkor is, ha ez növekvő lakossági energiaárakkal és új adók bevezetésével jár”.
Azt is kikutatták a klímaváltozással kapcsolatban, hogy a magyarok leginkább a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt aggódnak. A válaszadók négyötöde gondolta úgy, hogy a kormánynak szigorúbban kellene fellépnie a környezetkárosító multik ellen, 71%-uk szerint akár külön adóval. Egy erről szóló nemzeti konzultációban csak 57%-uk venne részt és alig vannak többen azok, akik szerint kell klímavészhelyzetet hirdetni, mint akik szerint nem, a válaszadók ötöde pedig nem tudja, hogy mi az. Azt viszont szinte a teljes népesség (96%) támogatja, hogy a kormány előírja a multiknak a szén-dioxid-emisszió csökkentését.
De volt, hogy Orbán Viktor és Dobrev Klára alkalmasságáról szóló kérdéssorba csempészték bele a klímaügyet és a zöldpolitikát. A válaszadók, akárcsak a migrációval szembeni védekezésnél, úgy a klímavédelemben is alkalmasabbnak találták a kormányfőt Gyurcsány Ferenc feleségénél, akit a kormánypártok az EP-választás óta igyekeznek Orbán Viktor 2022-es kihívójaként láttatni.
A kérdések nagy részét aztán később is újramérték, de az eredmények hibahatáron belül változtak.
A kapott válaszokból így már azt a következtetést vonhatták le, hogy a kormányzati kommunikáció nem kezeli súlyának megfelelően a klímavédelem és a zöldpolitika kérdéskörét. Hogy klímahisztizés és a kormányközelből addig jól megszokott bagatellizálás helyett egy teljesen más típusú, január óta tapasztalható hozzáállásra van szükség, ha a témában nem akarnak mozgásteret engedni az ellenzéknek, mivel a választók is létező problémának tartják a fideszes holdudvar addigi álláspontjával szemben. Gyakorlatilag megmérték, hogy az emberek mit gondoltak, onnantól kezdve azt gondolták ők is, és ennek megfelelően alakították a kormányzati kommunikációt.
Nem lehet mindent egy jó méréssel megoldani
Vannak persze olyan témák, amelyek már régebb óta a köztudatban vannak, mint a klímaváltozás és nem elegendő egyik pillanatról a másikra a korábbi álláspont ellenkezőjét gondolni és kommunikációs kampányt folytatni. A kutatási gyorsjelentések rendszeresen rávilágítanak arra, hogy mik azok a területek, ahol nem érezhető javulás az elmúlt 10 évben. Folyamatosan monitorozzák például azt, hogy a propagandacsatornákon elhangzó állításokat mennyire veszik komolyan, de van, amit még több százmilliárd forint elégetése után sem tudnak elhitetni az emberekkel. Összesen hat terület van, ahol jelentős többségben vannak azok, akik úgy gondolják, semmit sem vagy keveset tett a kormány:
- egészségügy
- oktatás
- nyugdíjak reálértékének növelése
- közbiztonság
- bürokráciacsökkentés/hivatali ügyintézés könnyítése
- munkát terhelő adók, járulékok csökkentése
- A kutatásokból kiderül, hogy az emberek 45%-a szerint 10 év alatt nem csinált semmit az Orbán-kormány az egészségügy fejlesztéséért, 37%-uk pedig úgy véli, hogy keveset tett az ügy érdekében.
Mindössze 14,7% gondolta azt szeptemberben, hogy 2010 óta sokat tett a Fidesz az egészségügyért. Alig láthatóan jobb az oktatás megítélése, a havonta ismételt mérések során nagyjából 15%-nyian mondták azt, hogy sokat tettek az oktatásért. A nyugdíjak reálértékének növekedéséért a válaszadók alig ötöde gondolja, hogy érdemi munkát végzett a kormány, 35% szerint semmit sem, a többiek szerint keveset tett.
A havonta ismétlődő felmérésekben ezek a területek egymást váltva végeznek az utolsó helyeken. Az ismételt válaszadások különbségek általában hibahatáron belül voltak. A problémás területeket igaz/hamis módszerrel is mérik, így a Miniszterelnöki Kabinetirodának készített kutatásokból az is kiderül, hogy
az emberek 70%-a szerint hamis az az állítás, hogy az elmúlt időszakban javult az egészségügy helyzete.
Az emberek csaknem kétharmada találja hamisnak az oktatás helyzetének javulásáról és a nyugdíjak reálértékének növekedéséről szóló állítást, a bűnözés és a bürokrácia csökkenéséről pedig felük.
A megkérdezettek 29%-a tartja számon a legnagyobb kihívásként az egészségügy helyzetével kapcsolatos teendőket. A szegénységet és a gazdasági kihívásokat második helyen jelölték meg a válaszadók, az illegális bevándorlás harmadikként (15,3%) alig előzi az oktatást, mint az ország előtt álló legnagyobb kihívást (12,9%).
Szimbolikus és kevésbé összetett területeken jól teljesítenek
A megkérdezettek jelentős többsége úgy látja, hogy az Orbán-kormány jól teljesít a migrációval kapcsolatban. 40,4% teljesen, míg 26,8% inkább elégedett, ezzel szemben 10,9% inkább nem , 17,3% pedig teljesen nem elégedett.
A legnagyobb előrelépést Orbánék a családalapítás és a gyermekvállalás megkönnyítése érdekében tették, a válaszadók 56%-a a folyamatosan romló demográfiai adatok ellenére úgy gondolja, hogy sokat javítottak a helyzeten.
Borkaira és a kispesti MSZP-sre is rákérdeztek
Először az október 13-i önkormányzati választás után készült kutatás a Fidesz számára rendkívül kínos Borkai-botrányról. A magát családapaként hirdető politikus luxushajós orgiájával kapcsolatban csupán arra voltak kíváncsiak, hogy hányan hallottak róla. Az időközben újraválasztott győri polgármester a botrányáról a megkérdezettek 73%-a tudott. Borkai a választás után kilépett ugyan a Fideszből, de a következő mérésből kiderült, hogy a rossz híre tovább terjed, rövid idő alatt már a népesség 82%-a szerzett tudomást a kereszténynek és konzervatívnak semmiképp sem nevezhető botrányra. Borkai Zsolt november 6-án jelentette be, hogy lemond, holott Orbán Viktor a választás előtt a győriekre bízta a politikussal kapcsolatos döntést.
Rákérdeztek annak a kispesti MSZP-s képviselőnek az ügyére is, akiről olyan felvétel került nyilvánosságra, amelyen gyakorlatilag elmeséli, hogy miképp működik kerületében a korrupció. Lackner Csaba október elején kirobbant botrányáról a hónap közepén a választók 61%-a hallott, ami jóval kevesebb, mint a Borkai-ügynél. Lacknert feltételezhetőleg nem ezért engedte el a kormányközeli média, hanem azért, mert időközben kiderült, hogy a józsefvárosi fideszesekkel közösen nyúlhatták le a közpénzt.
Ha egy ellenzéki jelölt, akkor Márki-Zay-Péter
Egy augusztusi kutatásban azt próbálták felmérni, hogy ha megvalósul a teljes ellenzéki összefogás, akkor ki lenne az a közös miniszterelnök-jelölt, akit alkalmasnak tartanak a választók arra, hogy kormányozza az országot.
A válaszadók 52%-a tartotta kormányzásra alkalmasnak Orbán Viktort, 43,7%-a pedig alkalmatlannak. A kérdésben szereplő négy ellenzéki politikus közül a legjobban Márki-Zay Péter szerepelt, aki a válaszadók 33,1%-a szerint felelne meg a miniszterelnöki poszton. A hódmezővásárhelyi polgármester volt a mezőny legkevésbé ismert politikusa, a válaszadók ötöde nem tudta, hogy pontosan kicsoda.
Gyurcsány Ferenc alkalmasságában csupán a válaszadók 20%-a bízott,
míg csaknem háromnegyedük (73,3%) alkalmatlannak tartotta a feladatra. Felesége Dobrev Klára ennél valamivel jobban szerepelt (27,7%/54,3%), és ki tudja honnan, de előhúzták a nagypolitikától visszavonult Bajnai Gordon nevét is, akit alkalmasságban pont Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára közé lőttek be.
Rendszeresen rákérdeznek Orbán Viktor kormányfői alkalmasságára. A válaszadók alig több mint fele tartja a jelenlegi miniszterelnököt alkalmasnak, 41% szerint viszont alkalmatlan.
Van, amit az ellenzék jobban tudna
Egy 2019 végi kutatásból kiderül, hogy két olyan dolog is van, amit inkább az ellenzéki kormányra bíznának az emberek. Az egészségügy fejlesztésére a válaszadók szerint egy ellenzéki kormány alkalmasabb lenne (42,8%), mint a jelenlegi (39,6%), akárcsak a környezetvédelmi intézkedések klímavédelem érdekében történő bevezetésére.
Amiben jóval pozitívabb az Orbán-kormány megítélése, az a kutatásokban rengetegszer szereplő migráció kérdése. A bevándorlás kezelését a nagy többség pozitívan ítéli meg, nem véletlen, hogy ez az a terület, amelynél a megkérdezettek szerint valódi eredményt ért el a kormányzat. Ebben a kérdésben 63 százalék a jelenlegi kormányt tartja alkalmasabbnak, míg az ellenzék csak a válaszadók 21 százaléka szerint tudná csak jobban megvédeni az országot.
Érdekes, hogy a leggyatrábban megítélt területek közé tartozik a nyugdíjak reálértékének növelése, ennek ellenére a válaszadók 47,9%-a a jelenlegi kormányt tartja alkalmasnak a bér- és nyugdíjemelésre, míg az ellenzékit csak 37% és mindössze 5% mondta azt, hogy egyik sem képes rá.
„Az ellenzék eltörölné a rezsicsökkentést”
Ez az, amitől a leginkább féltek a válaszadók egy esetleges ellenzéki kormány hatalomra kerülésével kapcsolatban. Szeptemberben 47%-uk a rezsicsökkentés megszüntetését valós veszélynek tartotta, alig vannak többen, akik (48,5%) nem tartanak ettől. Az ellenzéki kormánnyal kapcsolatos második legnagyobb félelem a CSOK eltörlése, a harmadik pedig a gazdasági fejlődés megtorpanása.
A határkerítés lebontásával való kormányzati riogatást valamennyivel kevesebben hiszik el az ellenzékről, az emberek 56%-a ezt nem tartja valószínűnek és csak 34% tudja elképzelni.
Külföldi összevetésben is hasonló eredmények jönnek
Közép-kelet-európai relációban is vizsgálják a különböző témákat, így kiderül, hogy az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjak reálértékének helyzetét a környező országokhoz képest is siralmasan látják a magyarok. Míg az egészségügyét 15%, a nyugdíjak helyzetét csupán 13% tartja jobbnak, mint a régió többi országában.
A migráció kezelése, valamint a gyermekétkeztetés és az ingyen tankönyvek kiterjesztése (ezeket egybe mérték) az a két témakör, amelyben a megkérdezettek egyértelműen jobbnak látták a helyzetet, mint a többi közép-kelet-európai országban.
Külpolitikai kérdésekben is a néphez fordulnak
Folyamatosan mérik a külföldi politikusok ismertségét is, szeptemberben például az ismertebb vezetőkre és a nemzetközi szervezetekre kérdeztek rá. A legnagyobb elutasítottsága Angela Merkel német kancellárnak van (45,4%), őt követi Donald Trump (39,8%) és Vlagyimir Putyin (35,6%).
Egy októberi felmérésből az is kiderül, hogy a magyar problémákért a válaszadók 70%-a érzi felelősnek valamilyen szinten a brüsszeli bürokratákat.
A válaszadók csaknem fele szerint (49,4%) létezik kettős mérce az EU-n belül.
A brüsszeli bürokraták is többször felbukkannak a kutatásokban, az egyik kérdésben például a másik kormányzati mumussal, Soros Györggyel és az Unióval szerepelnek egyszerre. A megkérdezettek legkevésbé az amerikai üzletembert (17,1%) ítélik meg kedvezően, de a brüsszeli bürokraták sem maradnak el sokkal (19,9%) tőle, miközben az EU-t a megkérdezettek 62%-a tartja kedvezőnek.
Az Európai Unióval kapcsolatos álhíreket is mérik, így például az is kiderül, hogy a válaszadók 56%-a gondolja úgy, hogy az EU „migránsok anyagi támogatására akarja kötelezni az adófizetőket”,
60% pedig abban hisz, hogy korlátoznák Magyarország határvédelemhez való jogát.
A tanulmányokat készítő Századvég 2015-ben kötött négy évre összesen bruttó 6,1 milliárdos keretösszegű szerződést az NFM-mel egy 2011-es, 3,8 milliárd forintos tanácsadói megbízás folytatásaként. Az alapszerződést 2015 és 2018 között 2,5 milliárd forintnyi pluszmunkával egészítette ki a minisztérium. Azt korábban a századvéges kutatásokért sikerrel pert indító HVG derítette ki, hogy a közvélemény-kutatásoknak a szerződés kutatás-koordinátori feladatait ellátó Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatkezelője.