„A konzisztóriumok létrehozásával a kormány 'habonyosítja' a felsőoktatást”
– jelentette ki sajtótájékoztatóján Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. A Jobbik országgyűlési képviselője ezt azzal indokolta, hogy olyan kívülről jött emberek kerülhetnek meghatározó pozíciókba a felsőoktatási intézményekben, „akiknek semmi közük nincs az intézményekhez, az egész felsőoktatás rendszeréhez, és semmilyen elvárásnak nem kell megfelelniük, még annyinak sem, mint a kancellári székbe ültetett embereknek”.
Habony vagy Vajna?
Mint Dúró Dóra kifejtette, a konzisztórium leendő tagjairól csupán egy dolgot lehet biztosan tudni: odaültetett emberek lesznek, akiknek meg kell felelniük a miniszter elvárásainak, ráadásul a szabályozás alapján bárki tagja lehet ezeknek a testületeknek. Szerinte így akár Orgován Béla, Habony Árpád vagy Andy Vajna is dönthet az egyetemek költségvetésének elfogadásáról, sőt megvétózhatja a rektorok megválasztását.
A kulturális bizottság elnöke felháborítónak nevezte, hogy noha már öt éve kormányoz a Fidesz, továbbra sem lesz felsőoktatási életpályamodell – ugyanis sem a költségvetés, sem a felsőoktatási törvény módosítása
„nyomokban sem tartalmaz bármiféle arra utaló jelet, hogy a rendkívül alacsony fizetéssel dolgozó egyetemi oktatók bérrendezésére sor kerülne”.
A Jobbik szerint ezzel tovább gyorsul az elvándorlás ebben az ágazatban is, ami különösen nagy veszteséget fog okozni hazánknak, hiszen a legműveltebb értelmiségiek hagyhatják el Magyarországot.
Nem vonzó az egyetemi pálya
Dúró Dóra jelezte, a Jobbik módosító javaslatokat fog benyújtani mind a költségvetéshez, mind a felsőoktatási törvényhez. Ezek egy része arra irányul majd, hogy a rektor szerepét megerősítsék, hiszen az egyetem elsőszámú vezetőjének továbbra is a rektornak kell lennie. Egyrészt azt szeretnék elérni, hogy a rektor jelenléte nélkül ne ülésezhessen és dönthessen a konzisztórium, mert a jelen formájában beterjesztett javaslat szerint erre lehetőség van.
A felsőoktatási életpályamodell kapcsán Dúró Dóra azt mondta, a törvény rendkívül szigorú feltételeket támaszt már egy tanársegéddel szemben is. Megjegyezte, a doktori fokozattal az egyetemről kilépő fiatalok bruttó átlagbére 260 ezer forint körül van a piacon, de ha az egyetemi oktatói pályát választják, kezdetben átlagosan csak bruttó 170 ezer forintot kaphatnak. A képviselő szerint ezt a rendkívül nagy különbséget orvosolni kell, ezért a Jobbik gazdaságpolitikusaival történő egyeztetés után béremelésre vonatkozó indítványt nyújtanak be a költségvetés tervezetéhez.
Semmibe vett autonómia
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) közelmúltbeli ellenőrzéseire vonatkozó kérdésre válaszolva Dúró Dóra kifejtette: az, hogy vannak szabálytalanságok egyes intézmények gazdálkodásában, nem ad arra felhatalmazást, hogy az egyetemi autonómiát semmibe vevő módon alakítsák át az irányítást.
„Szakmailag hibás döntés a kormány részéről az, hogy néhány intézmény szabálytalan gazdálkodásából azt a következtetést vonja le, hogy a teljes ágazat autonómiáját csorbító döntést kell hozni”
– hangsúlyozta Dúró Dóra.
A kulturális bizottság elnöke rámutatott, a mostani elvárások szerint az a „jó” intézmény, amely minél több saját bevételt termel. Dúró Dóra szerint azonban a legfőbb probléma az állami forráshiány: az Orbán-kormány időszaka alatt éves szinten 40 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Hozzátette, van olyan felsőoktatási intézmény, amelynek állami támogatását pár év alatt 73 százalékkal (!) csökkentették.