Az interjúban Osztolykánról megtudhattuk, hogy miután 2014-ben teljesen felhagyott a politizálással, a Soros Alapítvány már nem fogadta vissza. Ezt követően az Oktatási Hivatalhoz ment, ahol azt vizsgálta, a cigány gyerekek miért hagynak fel az iskolával idő előtt. Miután ez a projekt megszűnt, a volt képviselő felvette a kapcsolatot Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterrel, aki "nyitott volt" a közös munkára.
Osztolykán viszont nem érzi magát árulónak, amiért beállt a Fidesz mögé tanácsadónak. Mint elmondta, a miniszter is úgy állt hozzá a közös, akár ellentétekkel is terhelt munkához, hogy
"Nem baj. Legalább lesz kivel vitatkozni. Ha meggyőzöl, akkor majd másképp csináljuk.”
Az interjú során kitértek a nyíregyházi Huszár-telepi görög katolikus iskolára is, amit liberális jogvédők - köztük a képviselővel - azért támadtak be, mert a környéken szinte csak cigányok laktak, és ezért az iskolában sem voltak magyarok. Ezt a természetes szegregációt is ellenezték a jogvédők, akik szerint akár mesterségesen is vegyíteni kell a diákokat.
Ezt Osztolykán, aki saját bevallása szerint is egy rózsadombi elit gimnáziumban tanult, az Iskolaközpontok bevezetésével látja kivitelezhetőnek. A tanácsadó abban bízik, hogy a cigány gyerekek tanulhatnak a magyaroktól, ha nem zárják őket el előlük. Azt pedig nem fogadja el, hogy a magyar szülők féltik gyermekeiket, mert szerinte "vannak olyan pedagógiai módszerek, amelyekkel sikeresen lehet együtt tanítani a gyerekeket".
A dolog mögé kötelező jelleggel behúzott rasszista-vonalat pedig nyilván a Jobbikkal kötötte egybe: mint mondta, "sikeresen ültették el sokak fejében, hogy zsigerileg kell elzárkózni a cigányságtól".
Aztán kérdésre azért ő is elismerte, hogy a cigányok körében ez ugyan így van - és ugyan így került ő is a rózsadombi iskolába -, azaz, mint fogalmazott, "a roma értelmiségi szülő ugyanúgy igyekszik a gyerekét a legjobb oktatáshoz juttatni".