Mint ismert, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete június elején munkabeszüntetést jelentett be, azért, hogy a kormány és az országgyűlés támogassa a központi közigazgatási szerveknél dolgozók 2017-től érvényes 25 százalékos bérfejlesztését, ami nagyjából egymilliárdos pluszkiadást jelentene az államnak.
A Magyar Államkincstárnál például 9 éve nem volt bérfejlesztés, a munkavállalók többsége a garantált bérminimumért dolgozik naponta több mint 8 órán át, így a munkaerőhiány mára állandósult, a kollégák rendszeresen túlóráznak – mondta Boros Péterné, az MKKSZ elnöke az ATV-nek, hozzátéve: a jövő évi költségvetés számaiból egyértelmű, hogy a központi közigazgatásban dolgozók részére megígért januári béremelés elmarad.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az akció kapcsán megjegyezte az egyik Kormányinfón, hogy minisztériumoknál nem lehet sztrájkolni. A szakszervezeti vezető úgy nyilatkozott az atv.hu-nak, hogy szerencsére a magyar törvények egyelőre a munkavállalókat is védik, így például a közszférában dolgozók számára is lehetőséget biztosítanak az érdekérvényesítésre.
Miután többször is elhangzott az üzengetésben, hogy a kialakult helyzetben csaknem egymillió munkavállaló bérszámfejtése és fizetése kerülhet veszélybe a munkaerőhiány miatt akadozó és bármikor működésképtelenné váló állami intézményrendszerben, a kincstár egy közleményt adott ki, amelyben rögzítették, hogy az alapfeladatok ellátását nem veszélyezteti sztrájk, és nyitottak a tárgyalásra.
A bérmegállapodásra több mint egy hónappal később, múlt hét végén került sor. Ennek értelmében a Magyar Államkincstár dolgozói 2017. július elsejével átlagosan 25 százalékos béremelésben részesülnek, 2018. január elsejétől pedig további 25 százalékos béremelést kapnak.
Az MKKSZ pedig bejelentette, hogy a kincstár dolgozói vonatkozásában visszavonja a sztrájkfelhívást, ám a közalkalmazottak és az önkormányzati köztisztviselők esetében fenntartják azt.
Mint a szakszervezeti vezető kifejtette: a közszolgálatban több mint 250 ezer dolgozó nettó keresete nem emelkedett az idén, és jó részüknél 2008 óta ez a helyzet. A fizetések javulását ígérő életpálya-program indulását pedig a kormány késlelteti, 2018 elejéhez képest csak egy évvel később kerülhet rá sor. Az MKKSZ által képviselt közalkalmazottak (a teljes vízügyi ágazat) munkavállalóinak 75, Budapesten 92 százaléka vállalta a megmozdulásban való részvételt, ám a tárgyaló felek nemrég 15 százalékos béremelésben állapodtak meg, úgyhogy ők is visszakoztak.
Visegrádi „versenytársainkhoz” viszonyítva a magyar bérek – euróba átszámolva és nettó értéken – a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal, mint Csehországban.
Romániához viszonyítva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, megdöbbentő viszont, hogy 2010-ben ez a szám még 34 százalékkal magasabb volt nálunk, mint keleti szomszédunknál.
Szerdán, az MKKSZ honlapján arról tájékoztatták az önkormányzati köztisztviselőket, hogy az érdekükben elhatározott sztrájkhoz csatlakozó települések száma az elmúlt két napban megduplázódott. A tévé kérdésére Boros Péterné megerősítette, hogy jelenleg száz fölötti település önkormányzatának köztisztviselői készülnek a hétfői akcióra, de folyamatosan csöng a telefonjuk és e-mailben is keresik őket a munkavállalók.