Nem változtatott a jegybanki alapkamat mostani, 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa november 22-i, keddi ülésén.
Az MTI azt írja, a kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület, maradnak 12,5, illetve 25 százalékon. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A Portfolio.hu rávilágít, október közepe óta nem az alapkamat szintjének, hanem sokkal inkább annak van jelentősége, hogy az egynapos betéti gyorstender keretében 18 százalékra emelte az irányadó kamatot az MNB. A gazdasági portál szerint a valódi kérdés az, meddig tarthat még az a szisztéma, miszerint naponta döntenek az irányadó kamatról.
Az elemzők szerint valamikor az év végén vagy 2023 elején elindulhat egy lassú normalizálódás a kamatban, elsősorban a globális kockázati étvágytól és az uniós források sorsától függhet az, mikor vezeti ki az egynapos eszközt a jegybank.
A monetáris tanács a keddi kamatdöntést indokló, a jegybank honlapján publikált közleményében időközben megerősítette: a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A grémium kiemelte, hogy az év végére meghirdetett, bankközi forintlikviditást szűkítő eszközök tovább erősítik a monetáris transzmissziót. Megjegyezték, a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása változatlanul kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza - tették hozzá.
Emlékezetes, legutóbb szeptember végén emelte a jegybanki alapkamatot a Matolcsy György vezette MNB testülete: akkor 125 bázisponttal 13 százalékra nőtt az alapkamat szintje. A kamatdöntést követően a jegybankelnök sajtótájékoztatóján közölte, az alapkamat-emelési ciklust lezárják, ám ezzel nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, ugyanis ezt és a pénzügyi szigorítást más eszközökkel kívánják folytatni.