A hazai történelemkönyvek a magyarok legkisebb vereségét is katasztrófának állítják be, ezzel szemben világraszóló győzelmeinket rendre eltitkolják. Az iskolai tankönyvekben nem olvasunk a 907-es pozsonyi csatáról vagy a székelyek 1345-ös győzelméről, amikor is Lackfi András vezetésével a magyar hadak először győzték le a félelmetes Arany Horda seregét.
Székely havasokban
A magyarok páratlan győzelme Lackfi András nevéhez fűződik. Mivel a tatárok rendszeresen zaklatták a magyar határvidéket, a székely ispán az 1340-es években hadat üzent a Moldva környékén garázdálkodó tatároknak. A csatáról beszámolt a dubnici krónika, ebben egy csodát is említenek, eszerint a székelyek segélyhívására hirtelen megjelent az akkor majdnem háromszáz éve halott Szent László király, aki egy fejjel kimagaslott a tömegből és ő segítette győzelemre vinni a székelyeket. Olyan volt, mintha szent királyunk a Hadak útján tért volna vissza, mint korábban Csaba királyfi.
A tatárok ellen ez volt az első nagy európai győzelem, bár a magyar hadak Kun László vezetésével már 1285-ben már kiűzték a tatár erőket. A 13. század végén a tatár hadak akkor még „csak” elhagyták a magyar területet, de Lackfi győzelme után az Arany Horda visszavonta seregét egészen a Dnyeszter-folyó vonala mögé, később pedig a támadó székely hadak egyes tatár erőket a Fekete-tengerig vetették vissza. Amikor a történettudomány elemzi, hogy kik gyengítették meg először az Arany Hordát, akkor máig Dimitrij moszkvai nagyfejedelem 1380-as kulikovói csatájáról esik említés. Az orosz fejedelmnek akkor már nem volt nehéz dolga, hiszen a magyarok negyven évvel korábban megroggyantották a félelmetes kánság katonai erejét.
Dragos, a vajda
Nagy Lajos kihasználta ezt a győzelmet és az 1340-es években visszaszerezte uralmát a moldvai részek felett. 1342-ben Kara Bogdán néven emlegeti a keleti tartományt, a Magyar Királyság egyik részét. A tatárok elleni győzelem után lovagkirályunk újraszervezte a magyar civil és egyházi közigazgatást a Kárpátok keleti végein. 1347-ben királyunk arról számol be VI. Kelemen pápának, valamint a kalocsai érseknek küldött levelében, hogy kinevezte Nemtei Tamást püspöknek. Bélteki Drágfit pedig vajdának nevezte ki, aki korábban Máramaros első embere volt. Az ő feladata volt, hogy egy védelmi vonalat alakítson ki az Arany Horda ellen és további keleti terjeszkedést készítsen elő.