A lap a terrorellenes intézkedésekről készített jelentésre hivatkozott cikkében, eszerint a hatóságoknak mintegy 1600 különböző szervezetről van tudomásuk a kerületben, és a gyanú szerint ezek közül
102 bűnözői csoportokhoz köthető, 51 pedig a terrorizmushoz.
A radikalizálódás felszámolását célzó, több brüsszeli városrészre is kiterjedő Csatorna-terv keretében a hatóságok tavaly több mint 8600 házkutatást tartottak Molenbeekben, ahol a tavalyinál ötvennel több rendőr teljesít szolgálatot. Ezen akciók során
167 embert vettek őrizetbe.
Jan Jambon belga belügyminiszter arról számolt be, hogy az utóbbi 12 hónapban csak egyetlen ember próbált Molenbeekből Szíriába utazni, hogy ott csatlakozzon a harcokhoz, de őt is feltartóztatták.
A hatóságok összeállítottak egy listát azon - volt vagy jelenlegi - molenbeeki lakosokról, akiket terroristakapcsolataik miatt megfigyelés alatt kellene tartani. Közülük 26-an Szíriában,
46-an Belgiumban tartózkodnak.
Utóbbiak közül 20-an a börtönbüntetésüket töltik, 26-ot pedig szorosan megfigyelnek - írta a De Morgen.
A belga rendőrség győzelmi jelentésében tehát felfedezhető némi ellentmondás: a hatóságok eszerint Molenbeekben
kevesebb terrroistát tartanak számon, mint, ahány terrizmushoz kötődő szervezet a negyedben működik.
Molenbeek azután került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, hogy kiderült,
hosszabb-rövidebb időre többen is megfordultak ott a 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényletek elkövetői közül.
Tavaly március 22-én a belga fővárosban a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson is terrortámadást hajtottak végre, harminckét ember halálát okozva. A robbantásos merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. Belgiumban a hatóságok még mindig hármas, azaz "súlyos" fokozaton tartják az ország terrorkészültségi szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetés jelentős, "lehetséges és valószínű" egy terrortámadás.