A fiatal politikus bénázása remek alkalmat nyújtana egy kis budai zsúrfiúzásra, meg elitezésre, esetleg némi újeszdéeszezésre is. Én most inkább mégis kihagyom ezt a ziccert. Nem azért, mert annyira jó fej vagyok - sokkal inkább, mert
ezen a videón messze nem ez a legmagasabbra fellőtt labda.
Tulajdonképpen az, hogy a város másik felén élő Fekete-Győr nem ismeri ki magát helyben, nem annyira ciki, mint elsőre látszik. Közmondásos, hogy a budapestiek jelentős része a saját kerületének határain túl nagyjából olyan tájékozódási képességgel bír, mint egy fél órával ezelőtt Ferihegyre érkezett koreai nyugdíjas csoport. Amikor engem anno, a történelem előtti időkben felvettek az ELTE-re, térképpel a kezemben, és jókora gombóccal a torkomban indultam el Újpestről az Astoriára (akkor még nem volt Google Térkép, ebből is látszik, mennyivel a történelem előtt voltak ezek az idők.) A belvárosi (nekem minden annak számít, ami a Lehel térnél délebbre van) kerületek határait a mai napig rendszeresen eltévesztem, eleve tök idegesítő, hogy mindegyik egy keresztnevet visel. Kőbánya, Kispest, Angyalföld, Újpest vagy Csepel tiszta sor - de, hogy Erzsébet, Teréz, József, Ferenc, vagy Lipót? Ki a bánat tudja követni ezt?
Szóval nem, egyáltalán nem ez a legfontosabb momentuma (höhö, sastaps) ennek a pár perces kis interjúnyak. Hanem az, amikor a riporter arról kérdezi Fekete-Győrt, mit kezdene a nyolckerben komoly problémát jelentő hajléktalan-kérdéssel? Erre pedig az Elnök Úr ennyit bír válaszolni.
"Ez most egy olyan szakpolitikai kérdés, amit a szakpolitikának kell megválaszolnia, konkrét intézkedést nem tudnék mondani."
És ezzel nem az a baj, hogy egy párt vezetője egy valóban szakpolitikai kérdésre nem kapásból részletes elképzelésekkel válaszol - hanem, hogy nem válaszol semmit. És közben úgy tesz, mintha válaszolna. Illetve nem úgy tesz:
EZ a válasza.
Ami politikusról magyarra fordítva nagyjából azt jelenti, hogy
"fingom nincs, de jó családból való, diplomás, külföldön tanult, nagyonnyitott és nagyonokos fiatal vagyok, biztosan kitalálunk majd valami fancy megoldást."
Ez az a biankó csekk, amire a Momemtum aláírást kér a magyar választóktól. Hogy mit gondolnak a világról, arról annyit tudunk, hogy nem kötik őket az elavult ideológiák, hogy mit akarnak az országgal, arról annyit, hogy "majd a szakma megoldja". Ez 2017 agyonideológizált, Sorosos, CEU-s, Brüsszelmegállítós, demokráciamegvédős Magyarországán nagyon innovatívnak hathat - de valójában nincs új a nap alatt.
Ezt a szöveget már hallottuk - méghozzá nem is egyszer.
De nem az SZDSZ-től. Ha Pető Iván, vagy Kuncze Gábor kapott volna ilyen kérdést, hosszas fejtegetésbe kezdtek volna az emberi méltóságról, a hajléktalanok jogairól, és arról, hogy a csöveseknek majdnem olyan rossz, mint a melegeknek és a zsidóknak, akiket még náluk is jobban kirekeszt a többségi társadalom. Ők világ életükben elborult dogmatikusok voltak, akik egy bizonyos szögből tűnhettek értelmiségieknek, de bármihez is érdemben konyító szakembereknek még látszani se nagyon akartak.
Szóval nem, ez itt nem az SZDSZ szövege. Fekete-Győr dumáját elsőként a nyolcvanas évek végén a marxista dogmák felett légiesen átlibbenő
technokrata komcsiktól
hallottuk, akik kézen fogva vezették át tétova népüket a puha diktatúrából a kemény kapitalizmusba. És akik aztán '94-ben visszavették a kormányrudat az "elvakult, dilettáns jobboldaltól", hogy a spontán privatizációs sufnituning után olajozott, hatékony gépezetet építsenek fel az ország kiárusítására. Legutóbb a Gyurcsányék "Új Magyarországának" üszkös romjain zenélő Bajnai Gordon hangszerén csendült fel a szakmaiság letisztult, minimalista szintipop muzsikája.
A Momentum Dj-pultjából ugyanez a setlist szól, csak a legújabb trendeknek megfelelő hangzással. Aki Fekete-Győréket újeszdéeszezi, épp a lényeget nem látja.
Nem, ez itt nem a Galilei Kör újratöltve, vagy az SZDSZ 2.0 - sokkal inkább a '88-as MSZMP és Bokros Lajos mobil appja.
Egyelőre annak is csak a béta verziója. Ami engem illet, ennyivel nem győztek meg, hogy telepítsem.