Legalábbis ezt mondta el Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetének docense az mno.hu-nak. Szerinte - a jelenlegi EU-s szabályozás alapján - nem lehet senkitől megtagadni a menekültkérelmi eljárást, és ezt annak annak az Uniós országnak kell lefolytatnia, amelyikbe belépett a menekült.
Na, de ki is az a menekült?
Erre, mint a kígyóuborka dőlésszögére létezik Uniós irányelv, amit egyébként az 1951-es genfi egyezmény alapján szövegeztek meg.
Lattmann szerint mivel nem lehet reflexből megállapítani valakiről, hogy az menekült, ezért le kell folytatni az eljárást, ugyanakkor idegenrendészeti őrizetbe pedig azért nem vehető, mert mint minden személyi szabadságot korlátozó lépést – a jelenlegi európai jogi környezetben az arányosság mérlegelésével lehet alkalmazni.
Lattmann a lapnak úgy érvelt:
ha törvénybe írjuk azt, hogy kötelezően idegenrendészeti őrizetet kell alkalmazni, az veszélyes, és komoly kockázata van, hogy jogellenesnek fogja tartani a strasbourgi bíróság a végén.
Szerinte mivel direkt módon senkitől sem tagadható meg a menedékkérelem benyújtásához való jog, ezért sokkal inkább a határőrizet megerősítésén kellene fáradozni. Hozzá kell tennünk, hogy az önálló határőrség megszervezését a Jobbik már régóta és folyamatosan követeli a kormánytól, idáig hasztalan.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, az UNHCR 1989 óta működik Magyarországon. Ez a szervezet hivatott megfigyelni a menekültügyi eljárást, illetve biztosítani a bevándorlók jogait. Ebbe belefér egy bizonyos kiokosítás is, amivel felkészítik a menekülteket, hogy mikor és mit mondjanak ahhoz, hogy bekerüljenek a rendszerbe.
Eszerint, a menekült olyan személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában faja, vallása nemzetisége, politikai véleménye vagy egy "meghatározott társadalmi csoporthoz" (a kiemelés az eredeti szövegben van) való tartozása miatt üldözésnek lenne kitéve.
Tehát ebben a meghatározásban nem szerepel sem a szegénység, sem pedig a gazdasági helyzet - és ezzel semmiesetre sem állítjuk azt, hogy a bevándorlók döntő többsége nem a nyomor miatt hagyja el a hazáját, ugyanakkor még a hirtelen olyan érzékennyé váló ballib politikusoknak, aktivistáknak is látnia kel, hogy alapvetően még az ENSZ sem gondolja úgy, hogy mindenki menekült.
Az alábbi kérdésekre a választ szó szerint közöljük.
Mit jelent az, hogy üldözés?
Az üldözés általában valamilyen súlyos emberi jogsértést jelent, mint amilyen a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, testi vagy nemi erőszak, vagy nagyon súlyos diszkrimináció (súlyos hátrányt szenved pl. vallása miatt).
Mi az a megalapozott félelem?
Azt jelenti, hogy bizonyítani tudja a BÁH felé, hogy hazatérése esetén üldözés áldozata lenn (például úgy, hogy a meghallgatásán elhangzó történet összefüggő és hiteles).
Azaz, kell egy jó sztori, amiben nem az szerepel, hogy azért léptem át illegálisan a határt, mert otthon nem ment jól, és most az EU-ban próbálok szerencsét, hanem például az országomban uralkodó szörnyű politikai helyzetre kell hivatkoznom, sőt talán azért még egy plusz pont is jár, ha elmesélem, hogy korábban meg is kínoztak.
Mi az a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás?
Ez azt jelenti például, hogy Önt azért érné üldözés, vagy azért nem kapna védelmet saját országában, mert nő, mert homoszexuális, vagy valamilyen olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit nem lehet megváltoztatni, vagy amit nem akar elrejteni.
Ez is teljesen egyértelmű, és azokat, akiket ilyen hátrányos és embertelen megkülönböztetés ér, valóban be kell fogadni, ugyanakkor ez a meghatározás sem utal az anyagi helyzetre.
Olyannyira nem, hogy a Magyar Helsinki Bizottság honlapján megtalálható kiadvány külön kiemeli (újból szó szerint):
fontos, hogy a származási országban fennálló rossz gazdasági, pénzügyi vagy környezeti körülmények önmagukban általában nem jogosítanak föl nemzetközi védelemre.
S akkor kanyarodjunk vissza Lattmann szavaihoz, miszerint egy illegális határátlépőről nem lehet egyből megállapítani, hogy az illető jogosult-e a menekültstátuszra, sőt ha a magyar hatóság által feltartoztatott személy menekültnek vallja magát, mindenképpen regisztrálni kell, és egy menekülttáborba kerül, ahonnan aztán vígan továbbállhat. Ezzel együtt, ha egy másik Uniós tagállamban újra horogra akad, akkor visszakerül szépen abba az országba, ahol a menedékkérelmét már korábban leadta, azaz hazánkba.
A végén megtudjuk azt is, hogy mit kell tennie egy illegális határátlépőnek ahhoz, hogy menekültként kerüljön a rendszerbe:
ha fél, hogy menedékkérelmét nem fogják megérteni, mondja magyar nyelven a "menekült" vagy „menedék” szót és nyújtson be egy írásos kérelmet is a saját nyelvén két példányban. Ne felejtse el aláírni az írásos kérelmét!
Ez ilyen egyszerű.