Tavaly márciusban indította útjára a Jobbik Ifjúsági Tagozata a „Csalj egy mosolyt az arcokra” elnevezésű akcióját. Miről szólt, mi volt a célotok ezzel a kezdeményezéssel?
A Jobbik által, a 2015-ös évre meghirdetett Önkéntesség Évéhez a Jobbik Ifjúsági Tagozata is csatlakozott. Ennek keretében az anyagi és a fizikai segítségnyújtás mellett célul tűztük ki a lelki támogatást is. Fontosnak érezzük az elhanyagolt szociális-és egészségügyi ágazatok felkarolását, így például a Semmelweis-nap alkalmából aszfaltrajzokkal fejeztük ki szolidaritásunkat és tiszteletünket az egészségügyi dolgozók felé.
Az alkalmazottak mellett azonban az ellátottak is segítségre és támogatásra szorulnak: az apátiából való kizökkentésüket, mindennapjaik tartalommal való megtöltését igyekeztük előmozdítani a kezdeményezésünkkel.
Ehhez társítottuk az Ifjúsági Tagozat művészeti csoportjának tehetségeit, szem előtt tartva a tehetséggondozás és a segítő szándék fontosságát.
Milyen intézményekbe sikerült eljutnotok az akciótokkal?
Számos régióban jártunk kezdeményezésünkkel. Budapesten, Borsod, Komárom-Esztergom, Veszprém és Zala megyében volt alkalmunk idősek otthonába, szociális alapellátóba, fogyatékosok otthonába, gyermekotthonba és szenvedélybetegek nappali foglalkoztatójába is ellátogatni, az ottani viszonyokkal, a szakterülettel és az ellátási sajátosságokkal is közelebbről megismerkedni.
Milyen előadásokkal sikerült mosolyt csalni az ellátottak, gondozottak arcára?
Az országjárásunk során igyekeztük bevonni a helyi tagozatok tehetségeit, kiegészítve fővárosi előadóinkkal. Az ellátottak népzenei darabokat hallhattak hegedűn, furulyán vagy akár gitáron megszólaltatva. Emellett évszaknak megfelelő költői remekművek hangoztak el, melyekhez olykor zsonglőrmutatványok, klasszikus dalok társultak. A műsorral nemcsak az intézmények lakóinak, gondozottjainak kínáltunk kikapcsolódási lehetőséget, de a legtöbb esetben a dolgozók arcára is sikerült jókedvet, derűt varázsolni.
A Jobbik IT-ben ennyi tehetséges fiatal van, aki részt tud venni egy ilyen akcióban?
Ifjúsági szervezetként kiemelt hangsúlyt fektetünk a tehetségek felkutatására, valamint a tehetséggondozásra. Ezért is hirdettük meg a tavalyi év végén nagyszabású tehetségkutatónkat az I. Nemzeti Ki-Mit-Tud-ot. A közel félszáz jelentkező közül többen tagjai a tavasszal létrehozott művészeti csoportunknak. Szerencsére minden látogatás során sikerült intézményre szabott előadással készülni, színes és változatos programot szolgáltatni.
Hogy fogadták az intézmények dolgozói és lakói a kezdeményezéseteket?
A produkciók osztatlan sikert arattak mindenhol, több intézményből pedig azóta újabb felkérést kaptunk. Nem egyszer történt meg, hogy a közönség megismételtetett egy-egy produkciót, sőt, volt hogy az egész műsort, sok helyszínen pedig a népdalok dúdolásába, vagy közös éneklésébe kezdtek.
A fellépéseket követően lehetőségünk volt a dolgozókkal, vezetőkkel beszélgetni, akik hangsúlyozták az ilyen kezdeményezések, programok fontosságát és gratuláltak az általuk hiánypótlóként nevezett akciónkhoz.
Volt olyan intézmény, amely elzárkózott tőletek?
Sajnos mindig vannak olyanok, akik az önzetlen segítséget sem fogadják el. Főleg Budapesten tapasztaltuk, hogy „nem kértek belőle”. Volt ahol egy nyilatkozatot kellett aláírni, hogy nem folytatunk majd politikai tevékenységet. Ennek kapcsán egy konkrét esetet is érdemes megemlíteni, amikor hisztériakeltéssel szembesültünk. Egy liberális médium szerint ugyanis törvényt sértettünk, hiszen politikai tevékenységet valósítottunk meg az egyik intézményben. Ezek szerint az „Érik a szőlő” egy kifejezetten jobbikos népdal és szegény Arany is forog a sírjában...
Le kell szögeznem, hogy egyetlen helyszínen sem kérkedtünk pártkötődésünkkel, nem kívántuk senkinek sem befolyásolni az álláspontját, csupán szerepet akartunk vállalni az önkéntesség világában. Szemléletváltásra van szükség, fel kell hívni a társadalom figyelmét a segítségnyújtás fontosságára. Az ilyen kezdeményezések pedig segítik az ember józanságát megőrizni, fejlesztve ezzel a jellemét.
Mi volt a legszebb élményetek, ami nektek is mosolyt csalt az arcotokra?
Nehéz egyet kiválasztani a rengeteg élmény közül, hiszen minden helyszín kicsit más volt. Számomra ugyanannyira megható és kedves volt, amikor egy mókás verset őszinte gyermekkacajok fogadtak, mint amikor az idősek otthonában a feleség a férje vállára hajtotta fejét, kezét megszorítva egy-egy fiatalságukat idéző versszak hallatán. A látogatások végén minden esetben a meghatódottság és az öröm keverékét érezve távoztunk.
A Jobbik Ifjúsági Tagozata 2016-ra az Önképzés évét hirdette meg. Ebben az évben folytatjátok ezt az akciótokat, vagy készültök hasonlóval?
Az önkéntességet korábban is fontosnak tartottuk és az elmúlt egy év tapasztalatai alapján folytatnunk kell ezt az utat. Mindemellett az idei év fő célkitűzése más területre is még nagyobb hangsúlyt fektet. Ahhoz, hogy szakmailag felkészült és tapasztalt emberekkel dolgozhassunk az ország felvirágoztatásáért, szükség van a folyamatos tanulásra, a megszerzett tudás elmélyítésére. A 2016-os év feladatai ennek szellemében kerültek kialakításra, de az önkéntes munkavégzésben sem lesz hiány. Továbbá azon megyékben is szeretnénk még „mosolyt csalni az arcokra”, ahová idén nem volt alkalmunk eljutni.