A mértékadó közvélemény-kutató cég tavaly tíz országban készítette el felmérését, amelynek keretében több mint tízezer muszlimot és nem iszlám vallásút kérdeznek meg arról, milyen mértékben értenek egyet azzal az állítással, hogy az adott állam törvényeinek szigorúan követnie kellene a Koránt.
Pakisztánban, Jordániában, Malajziában és a palesztin területeken a válaszadók fele vagy több mint fele egyetértett az állítással. Legtöbben - 78 százaléknyian - a deklaráltan iszlám köztársaságként számon tartott Pakisztánban helyeselték a felvetést. A skála másik végén Törökország áll: a többségében muszlimok lakta, alapvetően szekuláris berendezkedésű ország állampolgárai közül a megkérdezetteknek csupán 13 százaléka vélte úgy, hogy nagyobb befolyással kellene bírnia az iszlám szent könyvének a törvénykezésre.
Törökországban és Libanonban a fiatalabb válaszadók körében kisebb volt azoknak az aránya, akik szerint a Koránnak kellene lennie a törvények legfőbb forrásának, mint az idősebbek között. Nigériában, Törökországban, Burkina Fasóban, Indonéziában, Libanonban és Szenegálban a középiskolát végzettek közül kevesebben értettek egyet az állítással, mint a csupán általános iskolát végzettek közül.
Néhány országban az utóbbi években megnőtt a felvetéssel szembeni szimpátia, ennek okait azonban a kutatás nem közölte. A palesztin területeken csaknem a kétszeresére emelkedett a Koránra épülő igazságszolgáltatást támogatók száma: 2011-ben a megkérdezettek 36 százaléka, míg tavaly 65 százalékuk értett egyet az elképzeléssel. Nigériában 8 százalékponttal 27 százalékra emelkedett ez a szám, míg Jordániában 2012 óta 18 százalékponttal csökkent, így jelenleg a válaszadók 54 százaléka vélekedik úgy, hogy az iszlám szent könyvének nagyobb hatást kellene gyakorolnia a törvénykezésre.