A tranzakcióval a világ legnagyobb vetőmag-gyártó és vegyipari vállalata jöhetne létre. Kérdés viszont, hogy a felvásárlás nem sérti-e a trösztellenes jogszabályokat. S hogy ebből a szempontból a hatóságok jóváhagyták volna-e az üzletet.
Nagyon kell a pénz!
Egyébként Bayer nyitóárfolyama 0,94 százalékkal 87,97 euróra emelkedett Frankfurtban annak hírére, hogy a Monsanto elutasította a 62 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát. A befektetők kifejezetten büntették a Bayert a tervezett ügylet miatt, a részvények ára sokat csökkent, és a Moody's Investors Service leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette a Bayer adósbesorolását. Ezzel szemben a Monsanto a New York-i tőzsde zárás utáni elektronikus jegyzésében 3,11 százalékos pluszban, 109,30 dolláros árfolyamon áll.
A Monsanto vezető szerepet játszik a génmanipuláció- technikában, és az egyesüléssel a Bayer a jövedelmező, de vitatott GMO-üzlet részesévé válna.
Az ügyletnek azonban nem csupán pénzügyi vetülete van, hanem tökéletesen beleilleszthető a körülöttünk zajló történelmi események láncolatába is.
A hazánkban is tapasztalható földárverések kapcsán már megállapíthattuk, hogy a termőföld tulajdonlása a közeljövő egyik stratégiai fontosságú kérdése. Az egész világon megfigyelhető földrablások mozgatórugója, hogy a növekvő kereslet (népesség-növekedés) és a csökkenő kínálat (talaj-erózió, éghajlatváltozás) mentén a tőkeerős, hatalmi pozíciókban lévők megszerezzék, kisajátítsák az élelmiszer-termelésre alkalmas birtokokat.
A birtokkoncentráció mellett a másik csapásirány a vetőmagpiac monopolizálása, az agrárium feletti ellenőrzés megszerzése. Az iparszerű mezőgazdaság pedig pont a multinacionális nagyvállalatok előtt nyitja meg az utat.
Egyrészt a szabadalmakkal, amelyeket keresztül vernek a megvásárolt és!vagy szövetséges politikusokon, másrészt a növényvédő-szerek és a vetőmagok piacának letarolásával. Nem titkolt, mégis kevesek által ismert tény, hogy Magyarországon öt Balatonnyi területen termesztenek Syngenta-féle napraforgó-hibrideket. Ez majd akkora terület, mint amennyit az Orbán-kormány készült elkótyavetyélni a Földet a gazdáknak! programban.
Ha egy üzleti szereplő monopol helyzetbe kerül, onnantól már azt csinál a piacon, amit akar, ez egy törvényszerűség. Azonban ez az élelmiszer-termelés esetén ez több mint baljós
S ha már szóba került a Syngenta, a svájci multi tavaly jelentkezett be a Monsantoért, igaz eredménytelenül. A Syngentát pedig most a kínaiak akarják megvásárolni (43 milliárd dollár értékben). A kínai környezetvédelmi szabályozást, mentalitást ismerve, ez sem jelent sok jót.
Glifozát-háború
A Monsanto esetében pedig nem szabad megfeledkezni a glifozát-háborúról sem. Mint ismert, a Monsanto több glifozát hatóanyag tartalmú növényvédő-szert is forgalmaz, ám ezt a piacot elveszítheti, amennyiben az Európai Unió nem hosszabbítja meg a nyáron lejáró engedélyét. Az pedig külön érdekesség, hogy miközben Németországból olyan hírek érkeznek, hogy nem támogatják a glifozát további felhasználását, a Monsantot mégis egy német cég venné meg.