Intim portré egy állatcsaládról, megdöbbentő erejű dokumentumfilmbe csomgolva, mely fölött az állatok jogaiért küzdő Joaquin Phoenix bábáskodott producerként, vagy a filmtörténet egyik legambiciózusabb projektje, melyben több mint 400 szereplő, két éven át, a nap 24 órájában élte meghatározott karaktere életét. Ilyen különlegességekkel is kényeztethetjük a szemünket és a lelkünket a 2020. október 22. és 25. között megrendezett X. Mozinet Filmnapokon, aminek Budapest mellett Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Szentendre, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tapolca és Veszprém ad otthont a világ legnagyobb fesztiváljait megjárt nyolc filmmel a középpontjában.
Pillanatképet kaphatunk a filmvilágról
A Mozinet Filmnapok során alapvetően a legnagyobb külföldi fesztiválokról válogatunk (Berlin, Cannes, Toronto, Sundance). Mindig olyan filmeket szeretünk elhozni, amelyek vitát generálhatnak, próbálunk általuk a közbeszédbe olyan dolgokat behozni, amikre érdemes figyelmet szánni. De alapvető a magas esztétikai színvonal is, mint kritérium, ugyanakkor tematikus válogatás nincs, mi a világ filmművészetéről próbálunk pillanatképet adni ezalatt a négy nap alatt.
- mondta lapunknak Böszörményi Gábor, a Mozinet igazgatója, aki hozzátette, hogy a koronavírus-járvány miatt az előadások csak maszkban lesznek látogathatóak, illetve a termeket többször is fertőtlenítik majd. A pandémia, mint a mozik teljes világát őket is érintik, az igazgató az eddigi évekhez képest a nézők felével számol idénre:
Évente ötezer néző szokott ellátogatni a Filmnapokra, ami speciális helyzetben van, hiszen egyszerre 15 városban fut. Ha most a felét hozzuk ennek a nézői adatnak, akkor még mindig kisebb visszaeséssel kell számolnunk, mint ami jelenleg a művészmozikat sújtja.
Pán Péter felnőtteket megcélzó feldolgozása, 700 órányi anyagból vágott film, a sertések életének bemutatása beszéd nélkül
Mire lesz érdemes mindenképpen jegyet váltani? A fesztivál idei filmes felhozatalában is akadnak kihagyhatatlan alkotások, ezeket szedtük össze egy csokorba.
Wendy
Kétségkívül a filmnapok legérdekesebbnek és legerősebbnek ígérkező produkciója. Benh Zeitlin rendező neve ismerős lehet a 4 Oscar-díjra jelölt A messzi dél vadjai kapcsán, melynek most elkészítette a folytatását. Kétség sem fér hozzá, hogy a történet ismét a képzelet és valóság határán mozog, ami a Newsday kritikusa szerint „Pán Péter történetének mozgalmas és erőteljes, elsősorban a felnőtteket megcélzó feldolgozása”.
Amíg tart a nyár
Shannon Murphy debütáló rendezése a 77. Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be, mely letaglózó témájával, vagyis, hogy egy tinédzser lány számára az első szerelem egyben az utolsó is, azonnal közönség kedvenccé vált. Az elsőre lerágott csontnak tűnő témának már csak azért is érdemes egy esélyt adni, mert erőteljes, drámai és megdöbbentően humoros elemekkel közelíti mindezt meg, ami a műfaj kereteiből így képes kitörni.
A Berlini Filmfesztivál quartettje: Berlin Alexanderplatz
A Berlini Filmfesztiválról négy filmre is beülhetünk. Burhan Qurbani rendező feszes tempójú, mai társadalmi kérdéseket feszegető Berlin Alexanderplatz című mozijában teljes egészében aktualizálta és újraértelmezte Alfred Döblin 1929-ben megjelent regénye, a Berlin, Alexanderplatz történetét. A Cultured Vultures cikke szerint a film „a klasszikus történet szerteágazó és rendkívül aktuális feldolgozása”.
DAU
Igazi különlegesség Ilja Hrzsanovszkij rendezése, ugyanis az ukrajnai Harkovban egy szinte városnyi díszletben teremtette újra egy ’60-as évekbeli szovjet kutatóintézet és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra mindennapjait. Több mint 400 szereplő, két éven át, a nap 24 órájában élte meghatározott karaktere életét. Az előre kitalált történeteket a szereplők viszonyai alakították. A 700 órányi filmanyagból az első bemutatásra kerülő játékfilm a DAU. Natasa, mely a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat nyert.
Sarlatán és a Joaquin Phoenix által producerként támogatott Gunda
Agnieszka Holland a Berlinalén debütált Sarlatán című filmjében egy végletesen ellentmondásos figura, a milliókat gyógynövényekkel kezelő Jan Mikolášek életét tárja elénk, aki több-kevesebb sikerrel működött a náci megszállás, majd kommunista uralom alá hajtott Csehszlovákiában. A Gunda pedig egyszerre intim portré egy állatcsaládról és megdöbbentő erejű dokumentumfilm, amely különleges vizuális megközelítéssel tesz fel súlyos morális kérdéseket. Gunda egyike a világon élő egymilliárd sertésnek. Ő is pusztán azért született, hogy beteljesítse az emberi civilizáció által neki szán sorsot: utódokat szül, majd élelemként szolgál. A film producere az állatok jogai iránt elkötelezett Oscar-díjas Joaquin Phoenix.
A beszéd
Cannes-ból két film is érkezik, az egyik A beszéd, ami az év francia vígjátékmeglepetése lett. Intelligens humorral, váratlan fordulatokkal és vizuális megoldásokkal tálalja a 35 éves Adrien kálváriáját, melyben sógora sógora felkéri, hogy beszéljen a közelgő esküvőjükön. De Adrien nincs olyan állapotban, hogy esküvői beszédet tartson, hisz barátnője nemrég szakított vele, őt pedig csak az érdekli, hogy visszaszerezze.
Sweat
Cannes egyik legnagyobb visszhangot kiváltó filmjévé vált a Sweat, amely az Indiewire írása szerint „az egyik legintenzívebb filmes betekintés a közösségi média árnyoldalaiba”. A történet főszereplője, Sylwia mindent a maximumon pörget, teljes életét az edzőteremben és az online térben éli. A látszólagos tökéletesség felszíne alatt azonban meg nem értettség, elzárkózás, magány és szeretetéhség rejtőzik, amit egy idő után már nem tud elrejteni a külvilág elől.
A Mozinet igazgatója szerint ezt a filmet nem érdemes kihagyni
Böszörményi Gábor szerint, ha csak egyetlen filmre lesz időd a Mozinet Filmnapokon, akkor az a Gunda legyen.
Mind nagyon különböző alkotás, de közöttük talán a Gunda az, ami kimagasló. Ez egy fekete-fehér dokumentumfilm, melyben kizárólag állatok szerepelnek, nincs benne párbeszéd sem. A malac családot és a farmon élő többi állatot úgy mutatja be, hogy közben megérezzük miként viszonyulnak egymáshoz, mintha emberek lennének. Láthatjuk az anyai szeretet, az állatok között húzódó apró hétköznapi interakciókat. A Gunda filmnyelvileg is nagyon érdekes: kicsit hipnotikus, meditatív élmény nyújt. Sok híresség is beállt a film mögé, amiben az állatok jogaira hívják fel a figyelmet, de közben mégsem egy térítő projektről van szó, nem egy olyan film, ami el akar borzasztani a vágóhidak rettenetével, ami le akar beszélni a húsevésről.