A Budapesti Közlekedési Vállalatot is elérte a hazánk gazdaságát egyre inkább fojtogató munkaerőhiány.
A Társaság arról tájékoztatta az Alfahírt, hogy a vasúti területen szellemi munkakörben 26 fő, fizikai munkakörben 130 fő, járművezetői munkakörben 111 fő betöltetlen munkahely van. Az üres álláshelyek legnagyobb részét a fizikai besorolású járművezetők, a képzett szakmunkások, a forgalmi diszpécserek alkotják, a szellemiek közül pedig a mérnökök és irodai dolgozók. A BKV-nál egyébként jelenleg 10.300 fő főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló dolgozik.
[fb_pages_codes:immigration]
Elsősorban a vasúti területen, tehát HÉV- és villamosvezetőkből van hiány, de
"az elvándorlások miatt trolibuszvezető tanuló felvételét tervezzük, valamint az autóbuszvezetői felvétel is (kis mértékben, de) szinte folyamatos, de ezeket a munkaköröket jelenleg be tudjuk tölteni".
De vajon milyen a merítési lehetősége a BKV-nak?
A betöltetlen pozíció ugyanis a szakképzettség hiányát is feltételezi.
A terv
A BKV-nál főleg hirdetések útján toborozzák leendő munkavállalóikat. Belső forrásból az interneten keresztül, külső forrásként a Társaság honlapján, a Lokál újságban, valamint szellemi álláshelyek esetében a profession.hu-n, mérnökök esetében a mernokallasok.hu-n.
Ezeken túl együttműködésekre törekednek egyetemekkel és szakiskolákkal, valamint a Társaság csatlakozott az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezetésével zajló programhoz, „C” kategóriára képzett autóbuszvezető-tanuló alkalmazása érdekében.
Ezzel együtt negatív tapasztalatokról is beszámoltak lapunknak, mint írták:
„a toborzással kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a betöltetlen pozíciók többsége a korábbi gyakorlattal ellentétben több fórumon, többszöri újrahirdetést igényel”.
A munkaerőhiány, az elvándorlás nemcsak hazánk számára jelent sürgősen megoldandó problémát, hiszen a térségünkből az elmúlt 25 évben 20 millión vándoroltak Nyugatra.
Csehországban és Lengyelországban jellemzően ukrán bevándorlókkal pótolták a hiányzó munkaerőt, de harmadik országból importált munkavállalók alkalmazását szorgalmazta hazánkban is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Ismét kiborult a miniszter! Megnyitjuk a déli határunkat?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismét megerősítette, egyébként a szinte teljesen logikus álláspontját: a magyarországi munkaerőhiány olyan méreteket öltött, hogy harmadik országból kell azt átmenetileg pótolni. A következtetése azonban egy ponton mégis hibás, ugyanis az nem tiszta, hogyan lehetne külföldről hazánkba csábítani szakképzett munkaerőt?
Ugyanakkor nem lehet elvitatni azt sem, hogy a kivándorlás mögött a magyarországi bérek alacsony színvonala is meghúzódik, amit tovább súlyosbít a rekord magas áfa- és járulékteher.