Ugyan a júliusi adatok még nem ismertek, így az esetleges pozitív hatásai az újranyitásnak nem látszanak, azt azonban már meg lehet állapítani, mennyien váltak munkanélkülivé a járvány miatt. Márciusról áprilisra például közel 50 ezren jelentkeztek be a munkaügyi központokba, az év eleje óta pedig 129 700-an jelezték, hogy elveszítették a munkájukat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján (NFSZ).
Január óta minden minden 35. ember lett munkanélküli, aki korábban foglalkoztatott volt. Ha térképre helyezzük, azt látjuk, legnagyobb arányban ott jelentek meg a munkanélküliek, ahol a legkevesebben vannak arányaiban: Győr-Moson-Sopronban két és félszereződött a számuk, a fővárosban pedig 15 ezren regisztráltak idén munkanélküliként, ez a számuk megduplázódását jelenti.
A legjobb mutatókkal a főváros rendelkezik: itt minden 54. foglalkoztatott regisztrált az év eleje óta munkanélküliként, miközben Hajdú-Biharban minden 23. dolgozó veszítette el munkáját.
Lukács László György: üzenetértékű, hogy a kormány alulméretezte a munkaerőpiaci kiadásokat
Korábban megírtuk, hogy az álláskeresési ellátásokra szánt összegből már csak egy hónapra elegendő áll rendelkezésre, miután a koronavírus ideje alatt hivatalosan 112 ezer ember vesztette el a munkáját. Dr. Lukács László Györgyöt, jobbikos országgyűlési képviselőt kérdeztük, milyen megoldással kellene a kormánynak ezzel kapcsolatban élnie, illetve miért van az, hogy a gazdasági válság sem generált ekkora kiadásokat.
A területi különbségek mellett más adatokban is eltérések mutatkoznak. Példaként említendő, hogy közel 2,5 millió férfi foglalkoztatott van hazánkban, közöttük 400 ezerrel kevesebb a nő, ehhez képest hétezerrel több nő veszítette el idén az állását, mint férfi.
A budapesti férfiak közül minden 68. foglalkoztatott lett álláskereső, míg ha Hajdú-Biharnál maradunk, ott a nők közül viszont minden 20. Ezt országosan nézve minden 41. férfi foglalkoztatott, és minden 31. dolgozó nő vált munkanélkülivé.
Megvizsgálhatjuk egy harmadik szempont alapján is mindezt: ez pedig a végzettség. Úgy tűnik, a képzetlen, komolyabb szakképzést nem igénylő munkakörökben dolgozók maradtak legvalószínűbben munka nélkül. Az NFSZ statisztikájában a legképzetlenebb csoport a 8 általánost befejezőké, ennek fényében náluk
A szakmával rendelkezők esetén minden 33., érettségivel rendelkezőknél pedig minden 32. foglalkoztatott regisztrált álláskeresőként.
A legjobb helyzetben a diplomások vannak: mivel körülbelül ugyanannyi a diplomás foglalkoztatott (1,2 millió), mint a szakmával rendelkező, mégis három és félszer annyian lettek munkanélküliek az utóbbiak, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A fővárosi diplomások közülük minden 159. lett munkanélküli, országosan minden 121.