Az Alaptörvény módosításának bejelentése után megkérdeztük a kormányfőt, nem lenne egyszerűbb és gyorsabb a Jobbik már áprilisban benyújtott indítványát napirendre venni és elfogadni az Országgyűlésben? A miniszterelnök profin megkerülve az érdemi választ, csak annyit mondott: a 3,2 millió „nem” szavazó akaratát akarják törvénybe foglalni, „más megoldásban nem gondolkodunk”.
Az indoklás Kósa Lajosra maradt. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Jobbik javaslatával azért nem elfogadható, mert az
„Magyarország kilépését jelentené az Európai Unióból”.
Az igen erős kijelentést azzal igyekezett alátámasztani, hogy az ellenzéki párt indítványa
- „visszaható hatályú” lenne,
- illetve „felülvizsgálati jogot adna a magyar parlamentnek olyan ügyekben is, amelyekben jogainkat az Európai Unióval közösen gyakoroljuk.”
"Nemzeti ügy": Inkább lassabban módosítanak Alaptörvényt, csak ne a Jobbik javaslata legyen
Remélhetőleg nem csak a kormánysajtó kérdezhet, így a kormányfőnek keményebb kérdésekre is válaszolnia kellene, így többek között arra, valóban eldugdosták-e előle Rogánék a népszavazásról szóló mérési eredményeket, vagy épp Rogán Antalról, és az urizáló fideszesekről.
A „visszaható hatály” Kósa szerint arra az európai bizottsági döntésre vonatkozna, amelynek értelmében hazánknak mintegy 1400 migránst kell befogadnia. Ennek kapcsán Orbán kijelentette:
az Alaptörvény tervezett módosítása ezt nem gátolhatná meg,
hiszen a brüsszeli határozat korábban született meg. A kormányfő szerint „világos választóvonalat kell húzni”: a „már meghozott döntésekre” a jövőben születő hazai jogszabályok nem lehetnek érvényesek, az Alaptörvénybe foglalt betelepítési tilalom a jövőben születő uniós szabályokra vonatkozik. A kormány úgy véli, hogy az 1400 főről szóló korábbi brüsszeli döntés jogszerűtlen volt, ezért az Európai Bíróságon Szlovákiával közösen jogi úton megtámadták azt.
A kormányfő azonban leszögezte:
„Erről az Európai Bíróság dönt, és a döntését mindenkinek el kell fogadnia.”
vagyis, ha a testület verdiktje úgy szól majd, hogy Magyarországnak el kell fogadnia a rá első körben kiszabott 1400 fős migránskvótát, akkor
a kormány ezeket az embereket kész befogadni.
A helyzet az, hogy a kormánynak jogilag tényleg nem igazán van más választása. Az viszont kár, hogy
erről a népszavazási kampányban nem sokat hallottunk.
Ami a hazánkat az „EU-ból kivezető” jobbikos javaslatot illeti, Vona Gábor keddi közleményében leszögezte, pártja
„soha nem nyújtott be sem visszamenőleges hatályú javaslatot, sem olyat, amely
az Európai Unióból való kilépésünket jelentette volna"
"A Jobbik ismét egy lépéssel a Fidesz előtt járt"
Fél éves időhúzás és 15 milliárd forint közpénz árán, egy kudarcba fulladt, érvénytelen népszavazás után Orbán Viktor is rájött, hogy kezdettől fogva a Jobbiknak volt igaza, és most ő maga indítványozza korábbi javaslatunkat - reagált közleményében Vona Gábor, a Jobbik elnöke.A pártelnök hangsúlyozta: a Jobbik részt vesz a Fidesz által kezdeményezett ötpárti egyeztetésen, és Magyarország biztonsága érdekében készek támogatni egy, az övékkel megegyező tartalmú Alaptörvény-módosítást.
Fél és 15 milliárd forint
Az Alfahír által megkérdezett szakértők sem igazán tudtak mit kezdeni Kósa szavaival. A Jobbik áprilisban benyújtott Alaptörvény-módosító indítványa ugyanis pontosan ebből az egy mondatból állt:
„Az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését.”
A javaslatban
semmilyen visszaható hatályra vonatkozó kitétel, vagy kiegészítés nem szerepelt.
Ha pedig az „Unióval közösen gyakorolt jogokba” ütközik, akkor magát a népszavazást sem lehetett volna kiírni – pontosan ugyanebből az okból. Akadt is, aki így vélekedett, így a referendumot meg is támadták a bíróságon. A Kúria azonban határozottan úgy foglalt állást, hogy
ebben az ügyben a magyar állam önállóan is alkothat jogszabályt,
így a kérdés népszavazásra bocsátható. Márpedig a jobbikos javaslat nem más volt, mint a referendum kérdésének kijelentő módba tétele. Vagyis,
ha az egyik nem ütközik uniós jogba, akkor nem ütközhet a másik sem.
Hogy az egész történet hamisítatlanul fideszes abszurd legyen, a kormánypárti javaslat mai bejelentése alkalmával
Orbán Viktor szinte szó szerint megismételte azt, amit még májusban mondott a jobbikos javaslatról Vona Gábor.
Vagyis azt, hogy a nincs másról szó, mint a népszavazási kérdés kijelentő módba helyezéséről.
A két politikus szavai között lényegében semmi különbség nincs. Kivéve
fél évet és 15 milliárd forintot.