A tanulmány rövid összefoglalásában azt írják, hogy Raoul Wallenberg korábban nem ismert kapcsolata Ludolph Christensen dán származású hamburgi kereskedővel, aki Heinrich Himmler SS-vezető "jobb kezének" tartott Karl Wolff SS-tábornok védelmét élvezte, új megvilágításba helyezi Wallenberg 1944-es magyarországi humanitárius misszióját.
Azt írják, hogy Wallenberg és Christensen együttműködése a háború idején rávilágít az azokban az időkben zajló ügyletek bonyolultságára, és újabb adalékkal szolgálhat Wallenberg szovjetunióbeli eltűnésének tisztázásához. Az orosz tisztségviselők nyilvánvalóan évek óta tudtak kapcsolataikról, de nem hoztak nyilvánosságra róluk semmilyen lényeges dokumentumot.
"Ma már világos, hogy Wallenberg cége legalább egy alkalommal részt vett bizonyos műszaki cikkek, köztük a német légierő repülőgépeinek gyártásához használt szerszámok szállításában"
- írják a kutatók.
A tanulmányban sűrűn szerepel Lauer Kálmán Hamburgban élő, majd 1941-ben Svédországba kivándorolt magyar zsidó ügyvéd és üzletember neve is, aki Wallenberg barátja és üzleti partnere volt. Lauer jól ismerte Christensent is, a tanulmányban idézett levélből ítélve ő mutatta be a hamburgi üzletembert Wallenbergnek. A Wallenberg és Lauer által igazgatott Mellaneuropeiska külkereskedelmi vállalat a háború idején nagy mennyiségben szállított különféle élelmiszeripari termékeket Magyarországról Svédországba, és szinte minden ügylet Christensen cégének, a Nootbaar vállalatnak közreműködésével történt, tekintettel arra, hogy német területen, a hamburgi kikötőn át történtek a szállítások.
A cikk egyik szerzője, Susanne Berger svéd történész - a 2000-es évek elején létrehozott svéd-orosz kutatóbizottság tagja, a Wallenberg-életrajz szerzője - közölte az AFP hírügynökséggel, hogy Wallenberg és Christensen üzleti kapcsolatai semmiképpen sem csökkentik annak értékét, amit a svéd diplomata tett Budapesten, de ezek az ügyletek felkeltették a szovjetek gyanúját. Raoul Wallenberg svéd diplomataként több tízezer magyar zsidó életét mentette meg, állítólag 1947. július 17-én halt meg szovjet fogságban. Halálának körülményei mindmáig tisztázatlanok.