Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, de ezek nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában
- mondta Nagy Márton, a Világgazdaságnak adott interjúban.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint tavaly a reálbérek is növekedni tudtak, azaz az infláció nem ette meg a fizetéseket és megismételte a kormánypropagandát miszerint biztos abban, hogy év végére egyszámjegyű lesz az infláció.
Az ország energiacsapda után kamatcsapdába került, túl magasak ugyanis a kamatok. Ezt akkor lehet majd leküzdeni, ha csökken az infláció
- tette hozzá azzal kiegészítve, hogy jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció.
Nagy Márton közölte, a magyar modell nem dominánsan, de jelentősen támaszkodik a külföldi működőtőkére (FDI). A beruházások 20 százalékát finanszírozza FDI, 15 százalékát az EU, azaz egyharmad jön külföldről. A maradék kétharmad belföldi, ebben van költségvetési forrás, bankrendszeri hitelforrás, tőkeforrások és az újrabefektetett profit.
Közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk. A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre
- tette hozzá.
A miniszter jelezte, továbbra is napirenden van a ferihegyi repülőtér visszavásárlását.
„Olyan baráti befektetőket keresünk, amely egyben operátor is, és hatékonyan, illetve nyereségesen tudja majd működtetni a repteret. Azt tudom mondani, hogy vannak nagyon ígéretes tárgyalások, ezt az üzletet év végéig le lehet zárni. Ami a finanszírozást illeti, a fejlesztési bankok az idén eddig már 2,375 milliárd dollár forrást gyűjtöttek, de egy ilyen stratégiai vásárlásnál, ahogy a Vodafone esetén, itt is felmerülhet az állami devizakötvény-kibocsátás lehetősége. A finanszírozás megoldott, attól nem félek, egy jó dealt kell kötni.”
Nagy állítása szerint nem lepődött meg, hogy Magyarországon Európa-rekorder az infláció, mint mondta ez a hazai gazdaság szerkezetéből adódik.
Mivel jelentős az energiaimportunk, ezért az energiaárak emelkedése egyszerre ütötte meg a gazdasági növekedést, a külkereskedelmet, a költségvetést és az inflációt” – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter, aki beszélt arról is, hogy a kamatstopot akkor vezethetik ki, ha az infláció után a jegybanki irányadó kamatláb is egy számjegyű lesz. Az élelmiszerárstopról pedig azt gondolom, hogy a kormány ebben a hónapban, amikor dönt az élelmiszerárstop jövőjéről, a korábbiaknál sokkal több kedvező tendenciát kell majd figyelembe venni
- mondta a gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint indokolt volt a megtakarítások magasabb adóztatásával az állampapírok felé terelni a lakosságot, mivel nem szabad hagyni, hogy a lakosság vagyona elinflálódjon.
Nagyon nem értek egyet a Bankszövetség kritikájával, hogy ezek versenytorzító hatású lépések. Jelenleg ugyanis nincs semmilyen árverseny, egyszerűen nincs mit torzítani, maga a szó sem létezik, hogy árverseny
- vélekedett Nagy Márton.
Címlapkép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Fotó: MTI/Illyés Tibor