Az első látogatók már a reggeli órákban megjelentek a Nemzeti Majálison, de a délelőtti csúcs az első beszélgetésre jött össze, amikor is Vona Gábort az N1TV főszerkesztője, Kisberk Szabolcs kérdezte többek között a néppártosodásról, az Európai Unióhoz fűződő viszonyról, a cigány-magyar együttélésről, valamint a vadhajtásokról.
XXI. századi megoldások
A beszélgetés elején a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy a párt az alapvető célkitűzésein nem változtatott, ugyanakkor a célja az, hogy a programját a társadalom nagy részével sikerüljön megismertetni. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti párt megnyerje a választást, ami azonban csak egy eszköz, a cél továbbra is egy élhető, büszke és független Magyarország megteremtése. Szót ejtett arról is, hogy a politológusok által használt politikai kategóriák nem tükrözik a valóságot, a Jobbik elnöke szerint a legpontosabb különbség az, hogy a Fidesz és az MSZP a XX. századi problémákkal van elfoglalva, míg a Jobbik a XXI. század kihívásaira keresi a valódi megoldásokat. A Szabadság tér szerinte jól szimbolizálja a XX. századi pártjait, akik képtelenek kiszakadni az idejétmúlt vitákból.
Koalíció és kisebbségi kormányzás
A Jobbik nem fog koalíciót kötni a Fidesszel, szögezte le a pártelnök, de hozzátette, hogy jelenleg egyik párttal sem tudja elképzelni azt, hogy koalícióra lépne. Kisberk kérdésére elmondta, hogy amennyiben a Jobbiknak kisebbségben kellene kormányoznia, akkor ezzel a kihívással is meg fognak birkózni. Ahogy eddig is, úgy ezután is nem azt nézik, hogy ki nyújt be egy-egy törvényjavaslatot (ahogy azt a Fidesz és az MSZP teszi most, és reflexből söpri le egymás javaslatait), hanem hogy azok mit tartalmaznak, szolgálják-e a nemzet érdekét vagy sem. Vona egy olyan politikai kultúra kialakulását szeretné, amelyben érdemi viták zajlanak.
Halálbüntetés
Felidézte, hogy a Fidesz (de sokszor már az MSZP is) 2010 óta a Jobbik számtalan programpontját vette át, de ezt csak szavakban teszi, meglovagolva a Jobbik által képviseltek népszerűségét, és belátva azt, amit még mindig ugyanúgy gondol, miszerint a magyarok 2/3-a jobbikos, csak még nem tud róla. Az egyik kommunikációs szinten átvett programpontra példaként hangzott el a halálbüntetés kérdése, amelyről elmondta, hogy a Jobbik azt szeretné, ha európai szinten folyhatna róla párbeszéd és vita. Az N1TV főszerkesztőjének kérdésére hozzátette, hogy ő személyesen egy népszavazáson (amely jelenleg sajnos a törvényi szabályozás szerint nem írható ki) a bizonyos esetekben szükséges halálbüntetés bevezetése mellett tenné le a voksát.
Tagok legyünk vagy szabadok?
Az Európai Unióhoz fűződő viszony kapcsán kifejtette, hogy úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer halálra van ítélve, ugyanakkor egy átrendeződés is zajlik, amely egyre jobban közelít a Nemzetek Európája gondolata felé. Beszélt továbbá a születőben lévő, az EU és USA közti szabadkereskedelmi megállapodásról is, amelynek veszélyeire is felhívta a figyelmet. Mint fogalmazott, az EU most a nagy hal, az USA pedig a még nagyobb hal, Magyarország pedig nem lehet ezek áldozata. Hangsúlyozta, hogy gazdasági előrelépésre van szükség, az élelmiszeripar és feldolgozóipar megerősítésére. Bejelentette, hogy levelet fog küldeni a Közép-Kelet-Európa sorstárs országai pártvezetőinek, hogy fogjanak össze, és alkossanak meg egy közös piacvédelmet Brüsszellel szemben.
Munkahelyek és cigány-magyar együttélés
Ismertette, hogy a kormányzati stratégia központjában a munkahelyek állnak, valódi munkahelyek, nem pedig a közmunkaprogram. Szerinte ez az, amire építkezni lehet, mert ha nincs munka, akkor semmi sincs, ráadásul az állam is a valódi munkahelyek után befolyó adóbevételekből gyarapodhat. Fejlesztendő területnek nevezte például az egészségügyet, amelyet jelenleg csak a benne dolgozók hivatástudata tart össze. Beszélt arról is, hogy ők csak és kizárólag tisztességes és tisztességtelen emberek között tesznek különbséget, azok között, akik építik az országot, és akik rombolják. A pártelnök szerint világos viszonyokat kell teremteni, hogy a tisztességes emberek boldogulhassanak ebben az országban. Leszögezte, hogy a cigányság helyzetéről őszintén kellene beszélni, nem pedig rózsaszín ködben. Ki kell jelenteni, hogy egy jelentős része a társadalmon kívülre szorult és érintett a bűnözésben. Szerinte ezt a problémát egyértelműen ki kell mondani, és utána egy értelmes vitát folytatni arról, hogy hogyan lehet ezen változtatni. A megoldási javaslataik közül kiemelte, hogy az első és legfontosabb az, hogy lefektessék azokat a társadalmi normákat, amelyeket egy valóban integrálódni akaró közösségnek be kell tartania. Ez az alapállás, amiből szerinte el kell indulni, utána pedig főként az építőiparban és élelmiszeriparban látná jelenleg túlnyomórészt a kitörési lehetőséget számukra. Ez azonban addig nem lehetséges, amíg a cigány vezetői réteget áthatja a korrupció. Elmondta azt is, hogy nem ígéri azt, hogy kormányzati pozícióban két hét alatt megoldják a cigány-magyar együttélés problémáit, de abban biztos, hogy minden egyes nappal a munkába való bevezetés és a törvény betartatása felé fognak haladni.
Bevándorlók és menekültek
Arra a kérdésre, hogy milyen veszélyt jelentenek a déli határvidéken gyakorlatilag ellenőrizetlenül beözönlő bevándorlók, elmondta, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy nem sokáig lesz még Magyarország tranzitország. Az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalásról pedig ismét leszögezte, hogy az fokozza hazánk terrorfenyegetettségét. Mint fogalmazott, Magyarország jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy a nyakába vehesse a világ bajait, így kijelentette, hogy általánosságban (az egyedi eseteket leszámítva) nem kellenek az országnak a menekültek. Kívételként jegyezte meg például a kárpátaljai magyarokat, ugyanis szerinte fel kell készülni arra, hogy könnyedén eljöhet az az idő, amikor kárpátaljaiak tízezrei érkeznek majd hazánkba.
Vadhajtások
Zárásként a vadhajtásokról is szó esett. Ennek kapcsán a pártelnök ismét elmondta, hogy nem személyekre, hanem jelenségekre értette ezt a kifejezést, és hogy továbbra is eltökélt abban, hogy azokat a jelenségeket, amelyek felelőtlenül veszélyeztetik a valós programjuk megismertetését, le fogja nyesni. Hozzátette azonban azt is, hogy az ezzel kapcsolatos parlamenti felszólalásában is elmondta, hogy ez nemcsak az ő feladata, a többi pártvezetőnek is így kellene tennie a saját pártjában, és nem csak mindig a Jobbik vadhajtásaira mutogatni. Példaként említette, hogy ha lenne egy MSZP-s vagy fideszes metszőollója, akkor Szanyi Tibor facebookos munkássága, vagy éppen Deutsch Tamás Twitter-bejegyzései kapcsán ő is tudna kertészkedni más pártoknál. Leszögezte, hogy a pártjának az értelmes vitákat kell szorgalmaznia, és az ezzel ellentétes vadhajtásokat le kell nyesni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad, hogy a tagságot és a szimpatizánsokat a balliberális média tematizálja, nem szabad, hogy elhiggyék azt, hogy ő a radikálisok ellen akar fellépni, mert erről nincs szó. Sem rétegpártot, sem tucatpártot nem akar.
Zárásként még annak kapcsán, hogy Orbán Viktor jelenleg külpolitikai téren ugyanazt kommunikálja, amit még Vona Gábor évekkel ezelőtt kifejtett (a német, orosz és török viszonyrendszert), a közönség nagy derültségére kijelentette: talán még Orbán Viktor is jobbikos, csak nem tud róla. Majd gyorsan hozzátette: ha így lenne, azért még nem vennék fel a soraikba.
A Nemzeti Majális további programjai a Jobbik honlapján érhetőek el.
Alább folyamatosan frissítjük képgalériánkat a helyszínről.