Két hete tette közzé az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) a klímaváltozással kapcsolatos jelentését (az Index terjedelmes cikkben számolt be a legfontosabb részleteiről), amely arra figyelmeztet, hogy ha az emberiség nem változtat eddigi életmódján, akkor 2030 és 2052 között érhetjük el az 1,5 fokos globális felmelegedést. Ennek hatása katasztrófák özönét szabadítaná az emberiségre.
A klímaváltozás következtében egyre több időjárási szélsőségekre lehet számítani (a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold számításai szerint az 1970-es évek óta megnégyszereződtek a klímával összefüggő katasztrófák), megváltozik a tengerek és óceánok vízszintje, milliók lakhelye kerülhet víz alá, élelmiszer- és ivóvízválság vár a világra, mindezek társadalmi feszültségeket, globális népvándorlást (népszerűbb megnevezéssel, migrációt) és háborúkat szülnek majd.
Az IPCC-jelentésen szakértők tucatjai dolgoztak, illetve hatezernél is több tanulmányt elemeztek.
Az elmúlt évek legfontosabb és legdrámaiabb figyelmeztetését tették le ezzel az asztalra. Az egész emberiség felelőssége, hogy ne lehessen lesöpörni, a megoldások azonban olyan globális intézkedéseket és együttműködést kívánnának, amelyekre még nem volt példa a történelemben.
Szemléletváltásra és úgymond környezettudatosabb ipari-technológiai szintlépésre lenne szükség. Ugyanakkor sajnos nehéz elhinni, hogy a túlnépesedő emberiség vissza tudná fogni az energiaéhségét vagy időben tudna átállni alternatív és kevésbé környezetkárosító felhasználásra. A globális intézkedéseknek gátja, hogy az egyes országok egymáshoz való viszonyát a piaci és nagyhatalmi verseny határozza meg, amely inkább konfliktusokat szül, mint a szorosabb együttműködés felé tolná az emberiséget.
Még nehezebbé teszi a helyzetet, ha a döntéshelyzetben lévők között is akadnak olyanok, akik a klímaváltozás komolyságát is kétségbe vonják.
Donald Trump amerikai elnök első intézkedései közé tartozott, hogy kiléptette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozásáért életre hívott párizsi klímavédelmi egyezményből az Egyesült Államokat. Mindezt gazdasági okokkal magyarázta, míg korábban többször is elutasította a klímaváltozás létezését, mostanra csak annyit finomított nézetén, hogy szerinte azt nem emberi tevékenység okozza.
Sokak mellett, másképp gondolkodik erről Donald Trump honfitársa, a világ egyik leggazdagabb embere, a Microsoft-alapító Bill Gates. Évek óta a klímaváltozás elleni harc egyik élharcosa. Nem csak véleménye van, hanem vagyonából is áldoz, hogy segítse a zöld technológiák fejlesztését és terjedését. Éppen a napokban jelentette be, hogy elindítja Breakthrough Energy Ventures néven, 100 millió eurós kezdőtőkével új startupját, amellyel az a célja, hogy minél gyorsabban elterjessze a zöld technológiák használatát Európában.
Ezzel egy időben Gates egy blogposztban arra hívta fel a figyelmet az IPCC-jelentésre reagálva, hogy nem elég csak napelemeket és szélturbinákat telepíteni az üvegházhatású gázok mérséklésére. Gates szerint a klímaváltozás legrosszabb hatásainak megakadályozása érdekében 50 éven belül el kell jutni az üvegházgáz-kibocsátás nullára való csökkentéséig a gazdaság minden területén. Az energiatermelés szén-dioxidmentesítése és a villamos energia termelése csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért, vagyis 25 százalékáért felel. Gates a blogposztjában a fennmaradó 75 százalékkal foglalkozik, és öt fő kategóriába sorolja azokat a kihívásokat, amelyek fontosak a klímaváltozás megállításának szempontjából.
A villamos energia (25%) kapcsán azt írja, bár történt előrelépés a megújuló energiaforrások piacán, de további áttörések kellenek. Például a szél- és napenergia mellett nulla szén-dioxid-kibocsátású tartalék forrásokra van szükség a szélmentes napokra és hosszú felhős időszakokra. Hatékonyabbá kell tenni a villamosenergia-hálózatot is, hogy a tiszta energia eljusson oda, ahol szükség van rá.
A mezőgazdaságnál (24%) kiemeli, hogy a szarvasmarhák jelentős forrásai a metánnak. „Ha egy ország lennének, ők lennének az üvegházhatású gázok harmadik legnagyobb kibocsátói” – teszi hozzá Gates. Az erdőirtásokra kitérve emlékeztet rá, hogy a termőterületek bevetése előtt kivágják a fákat, amelyek kivonják a szén-dioxidot a levegőből. Amikor pedig a fákat elégetik, szén-dioxid kerül a levegőbe.
A gyártás (21%) esetében a műanyagot, az acélt és a cementet nevezi meg, amelyek mind hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Cementet és acélt gyártani rengeteg fosszilis energiát igényel, és olyan kémiai reakcióval jár, ami szén-dioxidot ereszt ki melléktermékként. Így, még ha elő is tudnánk állítani nulla széndioxid-kibocsátású energiával mindent, amire szükségünk van, továbbra is kezdeni kellene valamit a melléktermékekkel.
Az üvegházhatású gázok 14 százalékáért felel a közlekedés és a szállítás, hiába terjednek az elektromos autók. Inkább a repülők, a teherhajók és a kamionok okozzák a káros szén-dioxid-kibocsátást, ráadásul jelenleg még nincs alternatívájuk.
Az épületeknél (6%) a légkondicionáló berendezéseket említi, amelyek nem csak energiát fogyasztanak, hanem üvegházhatású gázzal működnek. Gates szerint a hatékonyabb ablakok és a szigetelés segíthetnének ezen. Szerinte ez a terület fontosabb lesz a következő évtizedekben, ahogy a globális népesség a városokba költözik. Az épületek mennyisége 2060-ra megduplázódik, mintha egy újabb New York épülne havonta negyven éven át.
Gates megjegyzi, hogy utolsó 10 százalék a hatodik, vegyes kategória, amibe beletartozik például az az energia, ami az olaj és gáz kitermeléséhez szükséges.
A Microsoft alapítójának blogbejegyzése rávilágít arra, hogy bőven van még mit tenni a klímaváltozás mérsékléséért.
Jó lenne, ha mi itt Magyarországon is komolyan vennénk a fenyegető veszélyt. A túlélésünk múlhat azon, hogy tudunk-e alkalmazkodni, de ehhez újra kell gondolni és szervezni az életünket. Nem utolsó sorban, meg kell tanulnunk együttműködni másokkal, mert a globális problémák megoldására globális erőfeszítésekre lesz szükség.
(A szerző további cikkei nyomon követhetőek a Facebook-oldalán is. Kövesd Te is!)
Fotó: aapsky / Shutterstock.com