A szociáldemokrata svéd kormánypárt hétfőn bejelentette, hogy belső vitára bocsátja NATO-politikáját az ukrajnai háború fényében. Tobias Baudin pártfőtitkár elmondta: úgy tervezik, hogy nyárig pontot tesznek a vita végére.
A kisebbségi kormányzást folytató svéd szociáldemokraták eddig következetesen elutasították a NATO-csatlakozás lehetőségét, arra hivatkozva, hogy az el nem kötelezettség jól szolgálta a svéd érdekeket. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és szociáldemokrata pártelnök március végén azonban kijelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem zárja ki, hogy Svédország csatlakozzon az észak-atlanti katonai szövetséghez. Finnországhoz hasonlóan Svédország sem tagja a NATO-nak, és hivatalosan egyik katonai tömbhöz sem tartozik. Ennek ellenére Stockholm az észak-atlanti szövetség partnerének számít, és a hidegháború befejezése után felhagyott a szigorú semlegességgel.
Az ukrajnai orosz invázió miatt a NATO-tagság támogatottsága majdnem megduplázódott a skandináv országokban, és Svédországban közel ötven százalékra, Finnországban pedig hatvan százalékra nőtt. A csatlakozást ellenzők aránya 20-30 százalék körülire csökkent.
A kérdés a szeptember 11-én esedékes svéd parlamenti választások egyik fő kampánytémájának ígérkezik. A konzervatív Ulf Kristersson, a jobboldali ellenzék vezetője bejelentette, hogy benyújtaná a csatlakozási kérelmet, ha pártja többséget szerezne a svéd parlamentben. A szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD), amely a harmadik helyet szerezte meg a 2018-as választásokon, szintén nyitott a NATO-tagságra.
Eközben Sanna Marin finn miniszterelnök egy hosszú rádióinterjúban a NATO-tagság előnyeit ecsetelte vasárnap. Marin rámutatott, hogy egyetlen rendszer sem nyújt olyan biztonsági garanciákat, mint az észak-atlanti szövetség. Helyi sajtójelentések szerint Helsinki már májusban vagy júniusban benyújthatja csatlakozási kérelmét.
(MTI)