A Greenpeace két kéréssel fordul a kormányhoz:
Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megvalósuljon a teljes, a talajt és talajvizet is érintő kármentesítés.
Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől, és alkosson olyan jogszabályt, amely garantálja „a szennyező fizet”-elv gyakorlati érvényesítését.
Abban, hogy a lakosság folyamatos veszélyeztetésétől egyáltalán eljuthattunk addig, hogy Tarnai Richárd bejelentette, nincs több hordó a telephelyen, kulcsszerepe volt a nemzetközi környezetvédelmi szervezetnek, hiszen tavaly áprilisban ők borították ki a bilit azzal, hogy fényképeket közöltek a telepen tapasztalt posztapokaliptikus állapotokról.
S csak az országos méretűvé dagadó botrány után kezdett el lépéseket tenni a kormány a kárrendezés érdekében.
Ilyen volt... (fotó: Greenpeace)
Ugyanakkor ezzel még nem dőlhetnek hátra a kormány képviselői, ahogy azt a Greenpeace is kiemeli:
a hordók elszállítása ugyan fontos fejlemény, de a nagy feladat azonban még hátra van.
A környezetvédők ezért azt kérik a kormánytól, hogy biztosítsa a súlyosan szennyezett terület megtisztításának mielőbbi megkezdését.
Ugyanakkor az Illatos út kapcsán a költségvetésre háruló hatalmas anyagi teher újra felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig nincs Magyarországon olyan jogszabály, amely garantálná a
„szennyező fizet”
elvét - mutat rá egy égető hiányosságra a Greenpeace.
A lapunkhoz eljuttatott közleményben szerepel, hogy az ügy kirobbanásakor hárompontos intézkedési tervet javasolt a szervezet, ezekből kettő – a közvetlen katasztrófaveszély elhárítása és a hordók elszállítása – mára megvalósult. Most már "csak" a terület megtisztítása van hátra.
Ilyen lett. (fotó: MTI)
Tarnai Richárd tájékoztatása szerint a hordók elhordása nettó 1,6 milliárd forintba került, melyet a kormány fizetett ki, ám ezt át fogja hárítani a tulajdonosokra, azaz a felszámolóra. A teljes kármentesítés költségei szakértői becslések szerint azonban akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatják majd. Bár a kormány szándékai szerint ezt is a tulajdonosokkal fizettetné meg, az elmúlt évek tapasztalatai alapján jogosan aggódhatunk, hogy ezt a hatalmas költséget végül a költségvetésnek, azaz végső soron az adófizetőknek kell majd állniuk.
A Greenpeace éppen ezért évek óta kéri a kormányt, hogy alkosson végre olyan jogszabályt,
amely valós pénzügyi garanciákat vár el a veszélyes anyagokkal dolgozó cégektől. Ám máig nem született ilyen törvény, így valószínű, hogy a jövőben is sok tízmilliárd forintnyi közpénz megy majd el olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.
A nemzetközi szervezet végül közös vágyunknak is hangot adott akkor, amikor kifejezte abbéli reményeit, hogy Tarnai Richárd kormánymegbízott tájékoztatásának megfelelően a hordók tartalmát a szakmai előírásoknak megfelelően semlegesítették, illetve tárolják.