Negyedjére csapott arcul félmillió külföldi magyart a Fidesz

A Jobbik negyedik alkalommal kezdeményezte a tartósan külföldön élő magyarok számára a levélben szavazás kiterjesztését. Mint ismert, a lehetőség 2014 óta adott a lakcím nélküli, döntően kedvezményesen honosított magyaroknak, (a rendszert egyébként bőven van még hova fejleszteni, elég csak az elhunytak nevére kiküldött levélcsomagokra gondolni), a Fidesz  viszont ugyanezt a könnyített szavazási módot évek óta megtagadja a magyarországi lakcímmel rendelkezőktől.

Két héttel ezelőtt az Igazságügyi bizottság ülésén a fideszes és kereszténydemokrata képviselők "a választás tisztaságának megőrzésére" hivatkozva utasították el a törvénymódosító javaslatot. (Hogy ezek az úgynevezett „biztonsági kockázatok” miért nem zavarják a kormányt az őket két éve 95 százalékkal támogató - lakcím nélküli - külhoni magyarok esetében, azt nem nehéz kitalálni.)

A leszavazott indítványt a Jobbik hétfőn az Országgyűlés plenáris ülése elé vitte, hogy nyílt színvallásra kényszerítse a kormánypártok képviselőit. A törvénymódosítást előterjesztő Szávay István elfogadhatatlanak nevezte, hogy Répássy Róbert fideszes képviselő két hete azt javasolta több százezer gazdasági okok miatt kivándorolt magyarnak:

számolják fel az egyik legfontosabb közjogi kapcsot jelentő magyarországi lakcímüket.

A jobbikos politikus cáfolta azt a kormánypárti érvet is, miszerint a levélszavazás az osztrák államfőválasztáshoz hasonló kaotikus állapotokat jelentene Magyarországon. Mint Szávay rámutatott, pártjának javaslata kizárná a belföldön levélben szavazás lehetőségét, ennek értelme sem lenne, hiszen itthon mindenki átkérheti magát bármely más tetszőlegesen kiválasztott belföldi településre.

A másik két ellenzéki párt is támogatólag szólalt fel a törvénymódosító javaslat mellett. Az LMP részéről Sallai Róbert Benedek azonos jogokat követelt a választójogilag jelenleg „leértékelt” magyar állampolgároknak, míg a szocialista Bárándy Gergely a 21. századi diktatúrák jellemzőjeként említette a kivándoroltak szavazati jogának megnehezítését.

A kormány nevében hétfőn Vas Imrének jutott "a választások tisztaságáért aggódó" politikus szerepe. A fideszes honatya arra is figyelmeztetett, hogy aki tartósan külföldre távozik, annak három napon belül kötelessége megszüntetnie állandó lakcímét.

"A közjogi kapocs elvágása helyett inkább erősítenünk kellene azt"

– kontrázott Farkas Gergely. A jobbikos képviselő nemzetközi (svéd, német, osztrák, szlovák, észt, luxemburgi) példákra hivatkozva érvelt a levélben szavazás kiterjesztése mellett, ám ez nem hatotta meg a kormánypárti padsorokban ülőket.

Zárszavában Szávay István arra mutatott rá, hogy ha a Fidesz-KDNP-nek valóban jogtechnikai ellenvetései lennének, akkor beadtak volna módosító javaslatokat, vagy akár egy teljesen új indítványt. Az a tény, hogy sorozatban újabb és újabb ürüggyel söprik le a Jobbik javaslatát, az ellenzéki képviselő szerint azt bizonyítja, hogy

"a kormány fél és tudatosan akarja távol tartani az országból kivándorolt magyarokat."

Az Országgyűlés végül kedden szavazott a javaslatról, amelyet

58 igen szavazattal (Jobbik, MSZP, LMP, függetlenek), 100 nem (Fidesz-KDNP) ellenében elutasított.

A javaslatot meglepő módon a kormánypárti László Tamás is megszavazta. Portálunk megkereste Lászlót annak kapcsán, hogy ő valóban egyetért-e a javaslattal, avagy véletlenül nyomta meg az igen gombot, amint megérkezik válasza, frissítjük cikkünket.

Szávay István és Farkas Gergely a szavazást követően közleményben is reagáltak. Szerintük világosan látható, hogy a Fidesz valójában nem a megoldásban érdekelt. „Számtalanszor megcáfolt ellenérveik pusztán kifogások.

 

A jelenlegi kormánypártok ugyanis rettegnek annak a több százezer embernek a véleményétől, akik nem kalandvágyból hagyták el az országot, amint azt végtelen cinizmussal a miniszterelnök mondta, hanem gazdasági kényszerből tették ezt.”

  - mutat rá a Jobbik. A két honatya pártjuk nevében világossá tette: „A Jobbik Magyarországért Mozgalom továbbra is kiáll a választójogi diszkrimináció megszüntetése mellett, és elutasítja, hogy a kormánypártok másodrendű választópolgárként kezeljék a külföldön élő magyarok százezreit.”