„Perverz privatizáció” zajlik Magyarországon, és az ilyen jellegű magánosításnak újabb példáját mutatta be a napokban a valaszonline.hu. A fogalmat így határozta meg a lap: a perverz privatizáció az, amikor a vevő mindennemű kockázatát átvállalja az állam, majd az üzlet hasznaiból végül épp „köz” részesül legkevésbé.
Számos példán keresztül három területet azonosított korábban a Válaszonline, ahol tetten érhető a folyamat.
1. az ország alapinfrastruktúráját, nemzeti közműveit, létfontosságú vagy stratégiai hálózatait érintő cégfelvásárlások támogatásánál, amelynek során az adófizetők őrült energiákat és pénzeszközöket fordítanak arra, hogy a régi helyett új magántulajdonosa legyen kulcsfontosságú erőművi, banki és távközlési cégeknek (energetikai, informatikai és bankszektor).
2. A felsőoktatás és a „nemzeti kincsek” tekintélyes részének kiszervezésénél közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba, ebbe a felépítménybe ezermilliárd forintnál is tetemesebb állami vagyont pakolt bele a kormányzat.
3. A gazdasági szabályozás leválasztásánál a mindenkori szabadon választott kormány fennhatósága alól, amely „a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról” című kormány-előterjesztéssel bukkant elő, s amely arról szól, hogy ez a szerv felügyeli a már régebben fideszes befolyás alá rendelt dohánytermék-kereskedelmet, a szintén a hatalom bennfentesei által ellenőrzött kaszinó- és szerencsejáték-piacot, illetve a bírósági végrehajtást és a felszámolói szervezetrendszert.
A perverz privatizáció sorát most értékes ingatlanok hasznosítása gyarapítja. A lap észrevette, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban Jellinek Dániel üzletember volt állami csúcsingatlanokat adott át többek között a Tiborcz Istvánhoz szorosan kapcsolódó Central European Ingatlanalapnak. Olyan csekélységekről van szó – fogalmaz -, mint a Svábhegy még beépíthető/átépíthető maradéka, az Andrássy úti „királyi” MÁV-palota (a maga bő húszezer négyzetméterével), valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egykori vári székháza. Ez az ingatlanalap ugyanakkor nemrég az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogram örve alatt 28,4 milliárd forintnyi állami ingyenbefektetést kapott Nagy Márton miniszter szervezetétől.
A perverzitás ott érhető tetten, hogy a Tiborcz-kör részben az adófizetők pénzéből veszi magához, illetve fejlesztheti a 2019 és 2021 között Jellineknek privatizált óriási vagyonelemeket, azaz a végső haszonélvező kockázatait, terheit jelentős mértékben az állam viseli, majd az üzlet hasznaiból a „köz” részesül legkevésbé – és még az ország is „megcsonkul” valamelyest. A lap által fölvetett aggályok jogosságát nemcsak az jelzi, hogy bár Tiborcz István az elmúlt években kétszer fogadta meg nyilvánosan, hogy eltávolítja magát az állami forrásoktól, s ezt még sem sikerült betartania, hanem az is, hogy a kormánymédia mind a korábbiakról, mind ezekről az esetekről is mélyen hallgat.
A sort gyarapítja az MFOR híre is, amely szerint a Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető Las Vegas Casino-csoport lett az első hivatalos riválisa az állami Szerencsejáték Zrt-.nek a liberalizálódó online sportfogadási piacon. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága június 27-én adott engedélyt távszerencsejáték szervezésre az LVC Diamond Kft.-nek Vegas Sports néven, amely már működik. Így a budapesti kaszinókat is üzemeltető cégnek a vegas.hu oldalán már különböző sporteseményekre is legálisan lehet fogadni. 100 milliárdos piacról van szó, amely eddig az állami Szerencsjáték Zrt-hez tartozott, az online sportfogadás a vállalat bevételének 20 százalékát adja.
A G7 gazdasági portál úgy értékeli a kormányközeli szereplők elsőként való felbukkanását, hogy szerencsejáték-biznisz kulcspozícióinak NER közeli kézben tartása nem meglepetés. A budapesti kaszinóbiznisz 2014-től hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Szalay-Bobrovniczky akkor adta le ezeket az érdekeltségeket, amikor honvédelmi miniszter lett.
Fontos kérdése a piacnak – szögezi le e lap -, hogy a „liberalizáció” után a hatóságok hogyan fogják kezelni az efféle működési modellt. Ugyanis már vannak magyar nyelvű sportfogadási oldalak egy máltai bejegyzésű engedély alapján.
Címlapkép: A Rochlitz Gyula tervei szerint 1876-ban épült Andrássy úti egykori MÁV-székház részlete, amely három utca által határolt óriási tömbjével valaha az építtető magyar vasúttársaság gazdasági erejét hirdette. A palota 2008-óta áll üresen, miután az államvasutak igazgatóságait összevonták egy modern irodaépületbe. Fotó: MTVA/Bizományosi/Balaton József