A jövő évi költségvetésről kérdeztük Kepli Lajost, a nemzeti párt Környezetvédelmi tagozatának elnökét, energetikai szakpolitikust.
A Jobbik nem támogatta a költségvetést a parlamenti zárószavazáson, ezzel, többek között, a kormány környezetvédelmi politikáját is véleményezte - emelte ki az országgyűlési képviselő, majd hozzátette: a 2016-os költségvetés számaiból egyértelműen kitűnik, hogy a kormány környezetvédelmi kármentesítésre nem kíván pénzt áldozni. Pedig erre nagy szükség lenne, hiszen hónapról-hónapra kerülnek elő olyan illegális hulladéktelepek, vagy felszín alatti vízszennyezések, amik időzített bombaként ott ketyegnek az ország területén. Ezeket minél hamarabb fel kellene számolni - figyelmeztetett Kepli.
A kormány a XX. században ragadt
Szinte hihetetlenül hangzik, de az Országos Környezeti Kármentesítési Programra nincs semmilyen állami forrás átcsoportosítva. S az csak tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy azokat a környezetvédelmi hatóságokat, amelyeknek a felelősségi körébe tartozott, hogy például a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyéhez hasonló veszélyes hulladék lerakatokat felderítsék, illetve idejében semlegesítsék, a Kormányhivatalokba integrálták.
Sőt, először úgy tűnt, nem is lesz meg annak a körülbelül ezer köztisztviselő fizetésének a fedezete sem, akiket április 1-jével a tíz kormányhivatalba betereltek – idézte fel Kepli Lajos. Csak az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt módosították a költségvetési törvényt, miután erre többször is felhívtam a kormánypárti politikusok figyelmét a bizottsági üléseken, valamint az általános vitában is - világított rá a Fidesz értelmetlen kapkodására a jobbikos honatya.
Hulladékban úszhat az ország
Nem sikerült javítani a hazai hulladék gazdálkodási rendszer állapotán, ugyanis állami forrás ezen a területen sem áll rendelkezésre – folytatta az elemzést.
Szerinte a lapunkban elsőként bemutatott Zöldhíd Régió Nonprofit Kft. példája bebizonyította, hogy az Európai Unió által hazánkra erőltetett gigantikus önkormányzati társulások, amelyek gyakran száz, kétszáz település hulladékát kénytelenek elszállítani, feldolgozni, életképtelenek, működésképtelenek. Igaz, ez a csőd közeli helyzet - tette hozzá - többek között a Fidesz által az előző ciklusban bevezetett lerakási járuléknak és termékdíjnak is köszönhető.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: látni kell, a kormány ezzel a problémával sem kíván érdemben foglalkozni. Így viszont akár Nápoly szintű állapotok is előállhatnak Magyarországon - figyelmeztetett Kepli. Mint emlékezetes, a dél-olaszországi városban hetekig nem szállították el a lakossági hulladékot. Hegyekben állt a szemét az utcákon, komoly egészségügyi kockázatot jelentve.
Kepli Lajos a költségvetési vitában (Fotó: Béli Balázs - Alfahír)
Bár a Fidesz-kabinet törvényben szabályozta, hogy a Katasztrófavédelem kötelessége lenne a feladat ellátása, ott ahol a szolgáltató csődöt jelent, de csak úgy, mint a kéményseprők esetén, sem megfelelő szakmai képzettség, sem technológiai háttér, sem pedig költségvetési forrás nem áll a Katasztrófavédelem rendelkezésre. Mindent közmunkásokkal azért mégsem lehet elvégeztetni.
Nincs pénz az energiahatékonysági beruházásokra sem
Kepli Lajos emlékeztetett: szintén Európai Uniós pénzekre alapoznak a különböző környezetvédelmi, energiahatékonysági beruházásoknál, valamint a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztéseknél is, azonban ezek mindig bizonytalan források, vagy le tudjuk ezeket az összegeket hívni, vagy nem. Így viszont nem adhatunk megfelelő válaszokat a XXI. század egyre égetőbb és sürgetőbb kihívásaira - osztotta meg aggodalmait a szakpolitikus.
Jelenleg csupán a széndioxid kvóta értékesítéséből befolyt bevételek 50 százalékát fordítja az Orbán-kormány energetikai célokra, igaz, erre nemzetközi szerződések kötelezik, dehogy mire lesz ez elég, az jó kérdés. Nagyságrendekkel nagyobb összegre lenne szükség, hogy hazánk energiahatékonyságát javítsuk, valamint, hogy a káros anyag kibocsátását csökkentsük. Kepli Lajos aláhúzta: mindkét lépés munkahelyeket teremtene.
Elengedhetetlen a környezetvédelem kivéreztetése
Összességében elmondható, hogy a környezetvédelem továbbra sem szívügye az Orbán-kormánynak, sőt a kezdetek óta a kivéreztetésén dolgozik. Megszüntette az önálló minisztériumot, ellehetetlenítette az államtitkárságot, a hatóságot, szétdobálta a tárcák között a hatásköröket - foglalta össze az elmúlt öt évet a nemzeti ellenzék politikusa.
Kepli Lajos leszögezte: a végső cél a hazai környezetvédelem megsemmisítése.
Természetesen kíváncsiak voltunk, hogy szerinte mi motiválja az Orbán-kormányt, válaszában elmondta: a hatékony környezetvédelem, a felügyeleti és civil szervezetek eltüntetése azért elengedhetetlen, mert ezek akadályt képezhetnének a Fidesz-oligarchák tevékenysége előtt, a különböző állami pénzből támogatott beruházásaikat így minden ellenállás nélkül ott és úgy építhetik meg, ahogy akarják. Semmi sem szab gátat számukra. Csakhogy, ha ez így folytatódik, annak az utódaink fogják meginni a levét - hangsúlyozta.
A Jobbik fellép Fidesz-kormány felelőtlen politizálása ellen, és elutasítja azt. Kormányra kerülése esetén pedig újra megerősíti a hazai környezetvédelmet, és annak háttérintézményeit. Mert, ha csak tűzoltás gyanánt, mindig utólag tudunk reagálni az eseményekre, és nem tudjuk megelőzni a katasztrófa helyzeteket, azzal veszélyeztetjük a magyar emberek életét. Ugyanakkor, ha az ivóvízbázisunk szennyeződik el, az gyakorlatilag egy visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el, ez ellen minden erőnkkel harcolni kell.
A jobbikos politikus szerint a kármentesítéshez már a jövő évi büdzsében is megfelelő mennyiségű központi forrást lehetne társítani, hiszen a párt szakértői a 2016-os költségvetésben legalább 300 milliárd forint kormányzati zsebpénzre leltek, amely összeget kampányberuházások helyett a lakosság és az ország számára is életbe vágó szempontok mellett lehetne elkölteni.