Nem bűncselekmény luxusra elszórni az adófizetők pénzét

Az ügyészség szerint nem bűncselekmény a parlagfű-irtásra felajánlott személyijövedelemadó-felajánlásokat  másra, például százezres aktatáskákra elszórni.

Már többször beszámoltunk arról a megdöbbentő esetről, hogy az államnak nem egészen arra sikerült elköltenie az emberek parlagfű-irtásra felajánlott adó 1%-át, közel 1,1 milliárd forintot, mint amire kellett volna. A gyanútlan és naiv adózó bizonyára azt gondolta: rengeteg motoros fűkaszát vettek belőle, és irtják vele a kétmillió honfitársunk életét megkeserítő gyomnövényt. Az igazság azonban sajnos nem ez: ebből a forrásból szereztek be például ezüstmetál cipőtisztító gépet a hivatalba, drága mobiltelefonokat, laptopokat és irodaszereket, de úgy tűnik, diplomatatáska és pogácsa is elengedhetetlen kelléke a pollenek ellen folytatott kemény harcnak. Az allergiások meg tüsszögjenek, szenvedjenek, legalább addig sem tüntetgetnek.

Még 2012-ben 177 ezer adózó úgy rendelkezett, hogy személyi jövedelemadójának 1 százalékát az állam fordítsa erre a több millió ember életét megkeserítő problémának a megoldására. Az állam azonban úgy tűnik, hogy magasról tesz arra, hogy mit szeretnének a polgárai. Az 1,1 milliárd forintból mindenre jutott, csak leginkább arra nem, amire kapták. Éppen ezért Magyar Zoltán sikkasztás gyanújával kezdeményezett nyomozást a Fővárosi Főügyészségnél. Feljelentését a főügyészség az FM székhelye szerint illetékes V. és XIII. kerületi ügyészségre továbbította, ahol három napon belül elutasították.

A nol.hu ezzel kapcsolatban megkereste a Fővárosi Főügyészség sajtószolgálatát, közlésük szerint: A feljelentés sikkasztás bűntettére utalt, azonban az ügyészség hivatalból a hivatali visszaélés bűntettének gyanúját is vizsgálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy a feljelentett cselekmény – tényállási elemek hiányában – sem sikkasztás bűntettét, sem más bűncselekményt nem valósított meg. „Büntetőjogi szempontból ugyanis – érvelt az ügyészség – a költségvetési előirányzat megváltoztatása, és a kiemelt előirányzatra biztosítandó pénzösszeg más, hasonlóan fontos állami célra fordítása pedig – még ha az adózó ezt sérelmesnek is tartja – nélkülözi a jogtalan előnyszerzési célzatot (ami pedig a hivatali visszaélés tényállási eleme)”.

Magyar Zoltán szerint az ügyészség félreértette a feljelentését, és szerinte általában is rosszul értelmezte azt. Véleményét a nol.hu által megkérdezett független jogászok is fenntartásokkal olvasták az elutasító határozat részletes indoklását. Meglátásuk szerint az FM igenis jogtalan előnyt biztosított magának azzal, hogy az adófizetők akaratával szemben nem parlagfűirtásra, hanem likviditási gondjainak enyhítésére fordította az egyszázalékos személyi jövedelemadó felajánlásokból összegyűlt forintokat. Lehetséges, hogy az ügyészség szerint a minisztériumi cipőtisztító gép fontossága azonos a parlagfűirtáséval, de az adófizető-választók nem a minisztériumi luxust akarták finanszírozni adójuk egy százalékából.