A Nagaszakira mért atomcsapás 71. évfordulójára emlékeztek kedden Japánban: több ezren gyűltek össze helyi idő szerint 11 óra 2 perckor, hogy egy perces néma csenddel emlékezzenek arra a pillanatra, amikor 1945. augusztus 9-én egy amerikai bombázó fedélzetéről ledobták a városra a 74 ezer halálos áldozatot követelő atombombát. A ceremónián részt vevő Abe Sindzó japán miniszterelnök arra szólította fel a világ vezetőit, hogy tartsák be az atomsorompó-egyezményt.
"Nem engedhetjük meg, hogy Hirosima és Nagaszaki borzalmas tapasztalatai megismétlődjenek"
- szögezte le. Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere arra buzdította a világ vezető politikusait, hogy - Barack Obama amerikai elnök hirosimai látogatásához hasonlóan - látogassanak el a városba. "A tények ismerete az atomfegyvermentes jövőről való gondolkodás kiindulópontja" – mondta.
Az atomtámadásnak legvégül 140 ezer áldozata lett.
Közülük több ezren a bombatámadás pillanatában vesztették életüket, és nagyon sokan haltak meg évekkel később a sugárzás miatt.
Három nappal a hirosimai atomcsapást követően érte a támadás Nagaszakit. A szörnyű pusztítás nyomán 1945. augusztus 15-én Hirohito japán császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két támadásra. Egyes vélemények szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, s az az atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
...a japánok valójában már keresték a béke lehetőségét, így az atombomba tisztán katonai szempontból nem játszott döntő szerepet Japán vereségében
- mondta Chester W. Nimitz admirális, a csendes-óceáni flotta vezérkari főnöke.
...Japán már amúgy is legyőzetett, továbbá úgy érvelve, hogy hazánknak el kell kerülnie, hogy a világ közvéleményét egy olyan fegyver bevetésével sokkolja, amely véleményem szerint nem szükséges ahhoz, hogy amerikai életeket mentsünk meg vele.
- állította a későbbi elnök, a szövetséges erők főparancsnoka, Dwight D. „Ike” Eisenhower is.
„Nem tudom, hiba volt-e Hirosimára ledobni az atombombát. Hajlok rá, hogy talán igen. De hogy Nagaszakira hiba volt ledobni, abban egészen biztos vagyok”
- fogalmazott hosszú évekkel később Teller Ede is.