A nyár elején számos híradás jelent meg arról, hogy a balatoni vendéglősök egyszerűen képtelenek munkaerőt találni. Nincs elég szakács, felszolgáló, de még mosogató sem. Ugyanis, aki csak tehette kiment Ausztriába dogozni ötször, hatszor annyiért, mint amennyit itthon meg tudna keresni.
Az ipar is megérzi
A vs.hu által készített összeállításból az is kiderült, hogy a magyar ipar zászlóshajójának tekintett autógyártásban is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. A magyar tulajdonú beszállítok, különösen nehéz helyzetben vannak. Ajkán például 400 embert azonnal fel tudnának venni, csakhogy nincs már kit. De nem jobb a helyzet, a dunántúli megyeszékhelyeken sem. A lapnak nyilatkozó, a térség autóipari vállalkozásait összefogó szervezet elnöke, Gellén László azt mondta:
Elfogyott a munkaerő. Aki írni, számolni tud, akinek nem okoz gondot, hogy reggel 6-ra bejöjjön, és 2 óráig dolgozzon, az elment külföldre, pedig még különösebb szakképzettség sem kell.
Különösen az osztrák határhoz közeli településeken, de még akár Győrből is sokan ingáznak napi szinten Ausztria és a magyarországi lakhelyük között. Még így is megéri nekik, hiszen a határ túloldalán közel 1300 euró a minimálbér, ráadásul van 13. és 14. havi fizetés is. Az utazásra havi szinten elköltött 50-100 ezer forint pedig bőven kigazdálkodható az átszámítva mintegy 400 ezer forintos fizetésből. Szintén elgondolkodtató, hogy főleg olyanok mentek ki, akiknek itthon is volt állásuk, csak éppen nem, vagy csak nagyon nehezen tudtak megélni fizetésükből.
A probléma megoldása az lehetne, ha a magyarországi fizetéseket elkezdenék felzárkóztatni a nyugati bérekhez. A hazai keresetek ugyanis jelenleg teljesen piacképtelenek. Nem csak Ausztriához, vagy Németországhoz viszonyítva, hanem lassan Szlovákiához is. Nálunk a legjobban keresők kapnak annyit, mint az osztrák határ túloldalán, a bértábla legalján állók, mindeközben pedig az árszínvonal közel azonos.
Már 600 ezren külföldön
Egy még tavasszal készített kimutatás szerint közel 600 ezer magyar hagyta el az országot. Felük Nagy-Britanniában próbál boldogulni. De sokan vannak Németországban és Ausztriában is. Sajnos hazánkhoz képest már Szlovákia és Lengyelország is vonzó. Általában a nyelveket beszélő, szakmával, vagy diplomával rendelkezők próbálnak szerencsét külföldön. Pont azok, akikre itthon is nagy szükség lenne.
Akkor jöjjenek a bevándorlók?
Különösen a balliberális oldalon tartozik a bevándorlást támogató legnépszerűbb közhelyek közé az, hogy majd a magasan képzett migránsok tömegei pótolják a munkaerőhiányt és segítenek fellendíteni a gazdaságot. Sajnos a balliberális megmondó embereknek egy nagyon rossz hírem van. Egy német gazdaságkutató intézet szerint a menekültek koránt sem olyan képzettek, mint ahogy azt eddig gondolták, ráadásul nem is akarnak itt maradni.
Nem eléggé képzett a menekültek többsége ahhoz, hogy megállja a helyét a német munkaerőpiacon, így nyilván a Magyarországon sem vennénk sok hasznukat. A menekültek származási országaiban jellemzően magas az analfabetizmus, például Afganisztánban meghaladja az 50 százalékot a 14-29 éves korosztályban. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig még a viszonylag fejlett Szíriában is csupán 6 százalék. Ezenfelül a végzettségek sok esetben nem egyenértékűek.
Szlovákia lekörözött minket
Az Eurostat és a Posta bank közös felmérése szerint 2013-ban a szlovákiai teljes havi átlagbér 835 euró volt, amely 645 eurós tiszta fizetést jelent. Szlovákia a felmérésben szereplő 31 ország közül a hetedik legrosszabb helyen végzett. De még így is messze lekörözte Magyarországot.