Az olajpiacok első reakciója pénteken az volt, hogy mintegy két százalékkal emelkedett az energiahordozó ára, 49,80 dollárig drágult a Brent. A nap hátralevő részében a nyereség fokozatosan mérséklődött, és az északi-tengeri olajfajta a hét utolsó kereskedés napját 47 cent emelkedéssel 48,99 dolláron zárt.
Szaúd-Arábia fontosságát jelzi, hogy a világ egyik legnagyobb olajtermelője, ezért az országon belüli politikai változások kihatnak az olajpiacra. A McGraw Hill adatai szerint a napi szaúdi kitermelés januárban 9,6 millió hordó kőolaj körül alakult. Ez a globális kereslet 11 százalékának a kielégítésére elegendő.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC messze legnagyobb olajtermelője Szaúd-Arábia, amelynek döntő szava van abban, hogyan alakuljon a szervezet termelése. A kőolajárak nyár óta tapasztalt meredek zuhanása ellenére az OPEC fenntartotta olajtermelését. A komoly szaúdi befolyás alatt álló szervezet azért nem változtatott azóta sem hivatalos olajtermelési szintjén, hogy fenntartsa globális piaci részesedését az olajpiacon. A döntés - valamint az, hogy ezzel a kőolaj árának csökkenése egyre gyorsult az utóbbi időben, hiszen a kereslet elmaradt a kínálattól - nehéz helyzetbe hozta például a drágán termelő észak-amerikai olajtermelőket, de aláásta a szankciókkal sújtott Oroszország gazdaságát is.
Az olajpiaci kereskedőket legjobban az foglalkoztatja, hogy változik-e Szaúd-Arábia stratégiája olajügyekben. Az eddigi szaúdi álláspont egyértelműen az volt, hogy fenn kell tartani az olajpiaci részesedést. Szaúdi illetékesek szerint az álláspont a jövőben sem változik annak ellenére, hogy Szalman bin Abdel-Aziz új szaúdi királyra is nyomás nehezedik majd, hogy csökkentse a termelést.
A várható energiapolitika kapcsán rendkívül fontos kijelentést tett Szalman bin Abdel-Azi. Királyként elmondott első beszédében pénteken ugyanis azt mondta, hogy "Isten segítségével továbbra is követjük a helyes utat, amelyen ez az állam létrehozása óta jár". Kijelentését a piacok ezt biztosítékként értelmezték arra nézve, hogy Szaúd-Arábia nem vizsgálja felül energetikai politikáját.
Abdalláh bin Abdel-Azíz halála óta több elemző is megszólalt és egységes volt a véleményük azzal kapcsolatban, hogy minden marad a régiben, nem változik a szaúdi álláspont sem politikai, sem pedig energetikai kérdésekben.
Más szemszögből nézve borúlátó a kilátásokat tekintve ugyanakkor Alekszandr Ignatyenko, az orosz vallási és politikai intézet elnöke. A TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az országban élő szunniták és síiták közötti ellentétet az elhunyt uralkodó meglehetősen ügyesen kezelte. "Halála után azonban nem tudni, hogy mi lesz, nagy valószínűséggel az ellenségeskedés kiújul, romlik a helyzet". A síiták jórészt a szunniták lakta Szaúd-Arábia keleti részében élnek, amely az ország fő olajtermelő vidéke. A síiták és a szunniták közötti ellentétek elmérgesedése akár az ország olajtermelésére is kihathat.