"Meglehetősen felháborító, hogy a magyar adófizetőnek kell kifizetnie egy olyan ember emlékművét, aki nemcsak antiszemita, a magyar zsidóknak a második világháború előtti és alatti üldöztetésének kulcsfigurája, a náci Németország és 1944-ben a fasiszta nyilaskeresztes rezsim támogatója volt, de élete végéig nem bánta meg bűneit"
- hangoztatta Lauder.
A WJC elnöke szerint a szobor "sértés a holokauszt sok magyar áldozata számára" és sürgette, hogy a magyar kormány vonja vissza a szoborhoz való hozzájárulását.
"Ma felszólítom Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy lépjen közbe ebben az ügyben és biztosítsa, hogy ezt a szobrot nem közpénzekből építik meg. Ha ez nem történik meg, Magyarország rossz üzenetet küldene azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kezelni az olyan kényes ügyeket, mint a holokauszt" - jelentette ki Lauder.
Hóman Bálint elődjével, Klebelsberg Kunóval együtt a XX. század legjelentősebb oktatáspolitikusai közé tartozik. Egyik legfontosabb feladatának tekintette a szegénysorsú gyermekek iskoláztatását, a Horthy Miklós-ösztöndíj keretében évi ezer nehéz sorsú tanuló előmenetelét támogatta, pártolta a parasztgyerekek számára ingyenes Bolyai és Győrffy Kollégiumokat. Oktatáspolitikájában fontos szerepet töltött be az oktatási nemzeti jellege. 1941-ben kezdeményezte az oktatási reform keretében a nyolcosztályos tantervű általános iskolai képzést, de ennek elterjedése a háború miatt már nem lett általános. Mind Hóman, mind Klebelsberg jelentős támogatásokat szerzett a kiemelt nemzetpolitikai ágazatként kezelt oktatásnak (a GDP mintegy 9-11 százalékát).