A Nagyvárad belvárosában álló eredetileg irgalmasrendi ingatlanban korábban járóbeteg rendelő működött, ám az elmúlt időszakban olyan karasztrofális állapotba került, hogy tíz éve ez az intézmény is kiköltözött. Az épületben azóta csak az időnként beszökdöső hajléktalanok és egy népes patkánykolónia lakik.
Az önkormányzat mindez idáig semmilyen lépést nem tett a felújítás érdekében - ám, amikor 2012-ben a nagyváradi katolikus püspökség a restitúciós törvény értelmében visszakapta az ingatlant, nem habozott azonnal visszaperelni tőlük.
A pitesti-i táblabíróság ez év áprilisban kimondott első fokú ítéletében elutasította a keresetet, és elismerte az egyház tulajdonjogát az épület fölött. Ezt az ítéletet változtatta meg csütörtökön a legfelsőbb bíróság.
A megyei önkormányzat arra hivatkozott, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át. Csakhogy ez nem igaz.
Az épületet ugyanis a szerzetesrend saját 1760 óta tulajdonában álló telkén építtette 1890-ben. Tőlük vette bérbe a magyar állam, hogy a vármegye pénzügyigazgatóságát helyezzék el benne. A trianoni diktátum után az épületbe valóban a Román Királyság hatóságai költöztek - csakhogy
ők is az irgalmasoktól bérelték.
Erről egyébként a per során be is mutattak egy '20-es évek elején készült számlabizonylatot is. Az épületet 1948-ben államosították - és a restitúcióüs törvény
pontosan azokra az egyházi ingatlanokra vonatkozik,
amelyeket ezekben az időkben vett el törvénytelenül a kiépülőben levő kommunista hatalom. Hogy a helyzet még egyértelműbb legyen: az épület birtokba vétele után az állami szervek már nem foglalkoztak olyan apróságokkal, mint a tulajdonjogi viszonyok jogi rendezése, így a telekkönyvekben még közel húsz éven át, 1967-ig a rend szerepelt tulajdonosként.
Mindez a bukaresti legfelsőbb bíróságot a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte.A nagyváradi római katolikus püspökség pénteki közleményében úgy vélekedett, hogy a legfelsőbb bíróság
"megmagyarázhatatlan könnyedséggel tette túl magát" az egyház által benyújtott bizonyítékokon.
Az egyház szerint ezek a bizonyítékok minden kétséget kizáróan alátámasztották, hogy az Irgalmasrend a Pénzügyi Palota építtetője, valamint jogos és telekkönyvezett tulajdonosa, illetve, hogy ezt az épületet a román állam önkényesen sajátította ki az 1948-as államosítási rendelet alapján.
A nagyváradi római katolikus püspökség közölte: a legfelsőbb bíróság indoklásának ismerete nélkül nem fogalmazhat meg precíz álláspontot, de az ismert adatok alapján is megállapította, hogy a bíróság döntése "súlyosan sérti a magántulajdonhoz való jogot garantáló Európai Jogok Európai Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikkelyét" - áll a közleményben.