„Nem vagyunk minden tudás birtokában”

Az elmúlt 25 év felsőoktatási változásait le kellett zárni, új irányt kellett kijelölni – hangoztatta Palkovics László felsőoktatási államtitkár a kulturális bizottság előtti beszámolójában.

A Fokozatváltás a felsőoktatásban című, pár napja ismét kibővített ágazati terveket ismertetve azt mondta, az ilyen stratégia felvázolása a vállalatoknál bevett dolog. Ez a pillanatnyi állapotból indul ki, de minden évben át kell tekinteni, hiszen – mint mondta – „nem vagyunk minden tudás birtokában”, ami az elkövetkező 15 évben várható.

 

Az államtitkár közölte, versenyhelyzet van, és a felsőoktatás nemzetköziesítése nyomán 2023-ra el kell érni, hogy a magyar egyetemistáknak ne csak 10, hanem 20 százaléka vegyen részt külföldi részképzésben. Az idei év feladatai között említette a felsőoktatási törvény módosítását, a képzési portfólió átalakítását, új képzési rendelet kialakítását, az állami felsőoktatási intézmények struktúraátalakítását, a kancellári rendszer esetleges pontosítását, a bér- és jövedelemrendezési folyamat megkezdését.

A bizottság tagjai számos kérdést tettek fel az államtitkárnak. Dúró Dóra, a testület jobbikos elnöke szerint nagyon súlyos kijelentés a dokumentum azon mondata, hogy a felsőoktatás közvetlen állami támogatása nem növelhető. Mint mondta, csak Közép-Európát nézve is az látszik, hogy az olyan egyetemek jelennek meg előkelő helyen a nemzetközi rangsorokban, amelyek költségvetése 2-3-szorosa a vezető magyar egyetemekéinek.

 

Dúró Dóra hangsúlyozta, a felsőoktatási stratégia és a Nemzeti alaptanterv más-más követelményeket támaszt a nyelvtudással kapcsolatban: míg előbbi 2020-ra a felsőoktatásba jutás feltételeként írná elő a B2 szintű (középfokú) nyelvvizsgát, addig utóbbi előírása szerint az érettségiig a fiataloknak B1 szintű (alapfokú) nyelvtudással kell rendelkezniük. A jobbikos képviselő szerint így a felsőoktatási elvárásnak csak a két tannyelvű gimnáziumok tanulói tudnak megfelelni.

 

Dúró Dóra az orvosképzés fontosságát kiemelve azt mondta, rendkívüli kapacitásbővítésre lenne szükség e területen, már csak azért is, mert külföldről 8-10-szeres a túljelentkezés, vagyis ez egy „gyorsan megtérülő befektetés” lenne.  A kancellári rendszerrel kapcsolatban kifejtette, a minimálisra vett elvárások alapján nem feltétlenül megfelelő szakmaisággal kerültek egyesek a posztokra, ráadásul a vezetőkkel folytatott egyeztetései nyomán az is kiderült, egyes kancellárok nem hajlandók válaszolni e-mailekre, legfeljebb telefonon állnak szóba a rektorral.

 

Hiller István (MSZP) korrekt munkának nevezte a stratégia megalkotását, ugyanakkor szerinte a kancellári rendszer nem hoz színvonal-emelkedést, és annak bevezetése politikai döntés volt. Ikotity István (LMP) a csökkenő állami támogatásról kérdezett.

 

Farkas Gergely (Jobbik) a kis vidéki intézmények jövőjéről érdeklődött: várhatók-e intézménybezárások és összevonások? Felvetette azt a régóta fennálló problémát is, miszerint az állami finanszírozott helyekre bekerülőknek „nagyon rosszul kell teljesíteniük” ahhoz, hogy költségtérítésessé sorolják át őket, és ez fordítva is igaz: akit önköltségesen vesznek fel, annak rendkívül nehéz állami támogatottá válnia.

Palkovics László államtitkár válaszában kifejtette, az intézményi finanszírozásnál figyelembe kell venni, hogy az érettségiző korosztályok létszáma egyre kisebb. Szerinte az elkövetkező hét év során az anyagi lehetőségek vissza nem térő lehetőséget kínálnak. Mint mondta, kancellári rendszer nemcsak Magyarországon van, más országok példáját akarják meghonosítani, és az első tapasztalatok jók, a rektorok részéről is. A Dúró Dóra által felvetett probléma Palkovics szerint hozzáállás kérdése, ez a fajta stílus vállalatvezetőkre is igaz.

 

Mint mondta, ők is úgy látják, hogy nagyarányú fejlesztésre van szükség az orvosi egyetemeken, s a klinikai hátteret is bővíteni kell. Szeretnének emellett javítani a felsőoktatás hozzáférhetőségén is. Így ahol most van képzés, ott biztos nem fog megszűnni, legfeljebb átalakul, s elsősorban olyan régiókba vinnének közösségi intézményt, duális képzést, ahol eddig nem volt felsőfokú oktatás. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár azt mondta, a felvettek többségének megvan a középfokú nyelvvizsgája, de a középfokú oktatás nem mindenkit a felsőoktatásra készít fel. Farkas Gergely felvetésére azt mondta, az átsorolási követelményeket valóban érdemes lenne átgondolni, s erre „kísérletet is tesznek” a felsőoktatási törvény soron következő módosításakor.

A bizottság ülésén Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke is beszámolt. Hangsúlyozta, elkészült az etikai chartájuk és a választási kódexük, amelyet minden tagjuk magára nézve kötelezőnek ismer el. Az utóbbi időszak gólyatábori erőszakról és gazdálkodási visszaélésekről szóló hírei kapcsán azt mondta, az élére szerettek volna állni a változásoknak, ennek bizonyítékai az említett dokumentumok.

 

Pósán László (Fidesz) azt vetette fel, hogy a szép elvek a gyakorlatban miként fognak megjelenni. Dúró Dóra egy rendszerszintű „pillanatkép” elkészítését javasolta, felmérve a jó gyakorlatokat, mert a súlyos esetek mellett a közvéleményben általánosan torz kép alakulhatott ki a hallgatói önkormányzatok (hök) működéséről. A bizottság jobbikos elnöke szerint nem jó irány, hogy az új szabályok szerint nem lehetnek párttagok hök-tisztségviselők.

Gulyás Tibor válaszában kiemelte, a rendezvényszervezés területe alapos munkát és figyelmet igényel. Az államtitkársággal folyamatosan egyeztetnek a cégszerű működésre átállás módjáról. Mint mondta, számos fesztiválon, más ifjúsági rendezvényeken történtek súlyos esetek, de a hökök „már-már méltatlan helyzetbe kerültek”, sarokba szorították őket, pedig az elmúlt 25 évben szerinte fontos kérdésekben értek el eredményeket, és bizonyították, hogy önreflexióra képesek. Mint mondta, dolgoznak azon, hogy legyen „pillanatképük”. Dúró Dóra politikai pártokat illető felvetésére azt mondta, a hököket sok támadás érte az elmúlt időszakban azért, mert egyesek szerint átpolitizálódtak. Gulyás Tibor közölte, ezekre szerettek volna világos, szervezeti szintű választ adni, ugyanakkor szerinte korábban senki sem egy adott pártot, hanem a hallgatói érdekeket képviselte a hökökben. Szerinte a politika jelenléte az egyetemeken „nem ördögtől való”, s jelezte, nyitottak arra, hogy politikai pártokkal és ifjúsági szervezeteikkel gondolják át ezt a kérdést.