Nem választási-szavazati kérdés a külhoni magyarság

A Jobbik alelnöke az itthon.ma portál beszámolója szerint azt mondta, Romániából való kitiltásának lejártával magától értetődő volt, hogy amint lehetősége lesz rá, meglátogatja a párt erdélyi csoportjait, amelyek munkájával kapcsolatban elégedettségét fejezte ki. A Jobbik „fiókszervezetei” számos rendezvényen vettek részt megalakulásuk óta, és több programot szerveztek. „Csoportjaink tevékenysége, jelenléte kiemelten fontos a párt nemzetpolitikai munkájának segítésében, alakításában” – fejtette ki Szávay.

A Jobbik tartja magát a programjához

„A Jobbik számára a külhoni magyarokkal való kapcsolattartás, a nemzetpolitika nem választási-szavazati kérdés, jelenlétünk folyamatos” – tette világossá a nemzeti párt alelnöke, aki évek óta rendszeresen látogat Erdélybe és Székelyföldre. A képviselő elmondta, hogy a Jobbik tartja magát a párt programjában leírtakhoz: a nemzetpolitikai célokra fordított költségvetési támogatás többszörösére emeléséhez, munkahelyteremtő beruházásokhoz, valamint ahhoz, hogy a magyar kül- és nemzetpolitikában a magyar közösségek érdekeinek képviselete legyen az elsődleges szempont.
 
„Magyarország második legerősebb pártja egyértelműen a Jobbik, és elsődleges kihívójává vált a kormányzó Fidesz-KDNP-nek” – jelentette ki Szávay. Ezt a nemzeti párt tapolcai körzetben megszerzett első egyéni országgyűlési képviselői mandátuma is bizonyítja. A választók egyre inkább a Jobbikban látják az alternatívát, azt a lehetőséget, amely képes lesz véget vetni a Fidesz-KDNP pártállami rendszerének. A képviselő ígérete szerint „2018-tól a Jobbik győzelme esetén minőségileg másfajta kormányzásra számíthatnak a magyar emberek”.

Konszenzusos nemzetpolitika helyett „ócska pártpolitika”

Szávay kifejtette, hogy a kormánypártokkal szemben a nemzetpolitika terén nagyobb egyetértésre fognak törekedni, bár meglátása szerint ez egyre nehezebb feladatnak tűnik, hiszen a Fidesz és a KDNP „ócska pártpolitikává züllesztették a nemzetpolitikát is”, és a konszenzus szinte teljes mellőzésével erőből politizálnak.
 
Jellemző példaként említette az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának június 4-ére Marosvásárhelyre szervezett látogatását, amelyet az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt szervez. A bizottság legutóbbi ülésén Szávay felvetette, hogy egy ilyen látogatásra illett volna meghívni „a Fidesz korábbi szövetségesét, a mára már szinte megtagadott Erdélyi Magyar Néppártot is”, azonban javaslatát a fideszes többség nem támogatta.
 
A Jobbik úgy döntött, hogy a programon nem kívánja képviseltetni magát – annál is inkább, mivel nem támogatják az egynemű párok házasságát, márpedig Fidesz–RMDSZ végső összeborulását előkészítő frigyet annak tekintik.

„Falun azt mondják az ilyenre, hogy töke van a menyasszonynak”

– élt plasztikus hasonlattal a képviselő.
 
„Ez tulajdonképpen egy pártrendezvény lesz, amely távolról sem fog az erdélyi magyarság ügyeiről, problémáiról szólni. A Jobbik szerint ezzel ellentétben olyan nemzetpolitikára van szükség Magyarországon, amely minden magyart képvisel, és minden olyan pártra, véleményre, szervezetre támaszkodik, amely mögött magyar emberek állnak. A Jobbik nem szeretné pártpolitikává zülleszteni a nemzetpolitikát” – hangsúlyozta a politikus.

Önkéntesség határok nélkül 

Szávay beszélt továbbá a Vona Gábor évértékelőjében meghirdetett önkéntesség évéről is, amelynek lényege, hogy a Jobbik minden országgyűlési képviselője havonta egy napot karitatív, közhasznú munkával tölt, és fizetésük 10 százalékát ilyen célokra ajánlják fel. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke ezeket az alkalmakat az elszakított területeken fogja megvalósítani. Most Székelyudvarhelyen a Pro Down Alapítványnál töltött el egy napot, ahol Down-szindrómás gyerekekkel készítettek kézműves termékeket, valamint e havi képviselői tiszteletdíjának 10 százalékát is az alapítvány részére ajánlotta fel. 
 
A közelgő trianoni évfordulóval kapcsolatban Szávay leszögezte: a Jobbik gyalázatosnak tartja, hogy a Fidesz–KDNP ünnepnapot csinált egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkból, június 4-ből.
„Nemzeti összetartozásunkra az év mind a 365 napján emlékeznünk, gondolnunk kell, de június 4-e kifejezetten nem az a nap, amikor bármiféle ünnepelni valónk volna, hiszen ez az a nap, ami legfájóbban mutat rá nemzetünk 95 éve tartó szétszabdaltatására”
– hangsúlyozta a Jobbik alelnöke.