A kilencvennégyek között volt Selmeczi Gabriella is, aki - a kedden tartózkodó - Horváth László párttársával tartott sajtótájékoztatót szerdán, így lehetőségünk volt megkérdezni, hogy valóban létezett-e törésvonal a Fideszben a CETA-kapcsán.
És akkor 102 kormánypárti politikus felajánlotta a nemzeti szuverenitásunkat Brüsszelnek
Ismét történelmet írt az Orbán-kormány. Egy héttel azután, hogy a Fidesz-frakció felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy aláírásával megkezdődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikációs folyamata, kedden a kormánypárti többség támogatta a CETA ideiglenes hatálybalépéséről szóló kormányzati álláspontot. Az egyezményt támogató 102 képviselő egytől-egyig a Fidesz-KDNP politikusa, így természetesen igennel szavazott Kövér László is.
Selmeczi Gabriella elmondta, a frakció megváltoztatta a kormány korábbi álláspontját, így a CETA ideiglenesen sem léphet hatályba olyan területeken, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak.
„Ez volt az a pont, amire azt mondtuk, hogy akkor ez így mehet a ratifikációig”
- fogalmazott, hozzátéve: a ratifikációig sok víz le fog folyni a Dunán.
(Főleg akkor, ha addig elárasztják a kanadai élelmiszer dömpingáruk a kontinensünket, de ez már egy másik kérdés).
A lobbisták
Beavatott minket a Fidesz döntési mechanizmusába is. A frakció tagjai ugyan nem olvasták el a CETA hatalmas és nehéz anyagát, „ezért politikusként azt a bevált módszert” választották, hogy nemzetközi szakembereket (értsd: lobbistákat) kértek fel a szerződés értelmezésére. A frakció erről a beterjesztésről alkotott támogató véleményt.„Tehát a frakció, amikor döntött, tisztában volt a CETA szerződéstervezet tartalmával, és annak politikai következményeivel”
– szögezte le a politikus.
Kérdésünkre egyértelműsítette: a kormány támogatja, hogy az Európai Bizottság és a kanadai kormány aláírja a szabadkereskedelmi egyezményt október 27-én, „ahogy az összes többi tagország ezt támogatni fogja” - értékelte a nemzetközi helyzetet.
Kíváncsiak voltunk, hogy akik például tartózkodtak a Fidesz frakciójából, azok ezt miért tették?
„Azért döntöttem a tartózkodás mellett, mert az egész folyamattal szemben vannak fenntartásaim”
- hangsúlyozta Horváth László, aki úgy gondolta, hogy a CETA-val kapcsolatos ellenérzését tartózkodással tudja kifejezni a parlamentben. Nem volt kötelező frakcióálláspont – utalt arra, hogy a párttársai is szembemehettek volna a „nemzetközi szakértők” véleményével.