Nemcsak az ukrán gabona miatt ilyen alacsony a hazai gabonák felvásárlási ára

Nemcsak az ukrán gabona miatt ilyen alacsony a hazai gabonák felvásárlási ára

A költségek közben radikálisan nőttek szinte minden szegmensben, miközben a Széchenyi-kártyára még nem, vagy csak nagyon kevés helyre utalták el az agrártámogatásokat.

Sajnos még rosszabb eredmények várhatók. Tavaly még 140 ezer forint volt a búza tonnánkénti ára, most 65-70 ezer forint körül mozog

- mondta az Alfahír megkeresésére Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese arra reagálva, hogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján az aratás kezdetén álló gabonaárak, árai a tavalyiak 40-50 százalékára estek. Ez enyhíti ugyan a malom- és a sütőiparra nehezedő nyomást, de a termelők nagy részét veszteséggel fenyegeti.

Máhr András is az egyik tényezőnek az ukrán gabona európai importját nevezte meg. Magyarországon ugyan tilos az ukrán gabona értékesítése, de mint rámutatott, tranzitútvonalnak használhatják a hazánkat, aminek a vége az is lehet, hogy például az olasz vagy az osztrák piacról visszafordított ukrán gabona végül olasz vagy osztrák exportként jelenik meg az európai piacokon.

Ez azt is jelenti, hogy elveszítünk exportpiacokat, de természetesen közrejátszik az árcsökkenésben az is, hogy az európai árak is csökkennek a párizsi és a chicagói tőzsdéken. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a párizsi gabonatőzsdén kisebb mértékű volt a csökkenés, mint a hazai piacon

- tette hozzá Máhr András.

A MOSZ főtitkárhelyettese lapunknak arra is felhívta a figyelmet, hogy a gabonaárak esése mellett a költségek radikálisan emelkedtek szinte minden szegmensben.

A műtrágya, a növényvédőszerek, a gázolaj, az építési anyagok, a gépek tekintetében drasztikus áremelkedés volt, és csak minimális visszarendeződés

- mondta az agrárszakember.

Máhr egyébként szintén jónak nevezhető gabonatermést prognosztizált, de az előbb említett tényezők miatt szerinte a legtöbb termelő komoly veszteséggel számolhat az idei gabonatermés után. Ágazati számítások szerint legalább 80 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási áraknak kellene kialakulniuk ahhoz, hogy a termelők valamelyest fellélegezhessenek. A MOSZ főtitkárhelyettese szerint ahhoz, hogy a jelenlegi 65-70 ezer forintos ár mentén legalább nulla százalékra kijöjjön, egy gazdálkodónak legalább 7 tonnát kellene búzát kellene betakarítani.

"Ez pedig borzasztóan sok! Még a 80 ezer forintos árnál is az átlagtermés mellett érhető el a nullszaldó. Tehát ha nem lesz változás, akkor nagyon sok gazdálkodó kerülhet nehéz helyzetbe, főleg a kisebb területeken termelők!"

Korábban az Alfahír és az N1TV is beszámolt a kormányközeli nagybirtokok kialakulásáról.

Arra a felvetésre, hogy ezek a nagybirtokosok éppen a tőkeerős háttér és az agrárkárenyhítések miatt könnyebben átvészelhetik az ilyen időszakokat, Máhr úgy vélte, a tavalyi és a tavalyelőtti aszály nyomán az említett agrárcégek is a tartalékokból finanszírozták, ráadásul megdrágultak a hitelek, tehát a forráshoz jutás.

Plusz még hozzájön, hogy a kis- és nagybirtokosoknak is ígérték, de nem vagy alig kapták meg a Széchenyi-kártya alapján járó hiteleket. Nem tudom megmondani, hogy miért, ezt a minisztérium tudná esetleg megmondani

- közölte Máhr András, aki szerint ennek talán költségvetési okai lehetnek.

Ilyen előzmények mentén a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kisebb területeken gazdálkodók közül lehetnek olyanok is, akik már nem vállalják tovább a veszteséges gazdálkodást, de jelezte, hogy kiszállni sem olyan könnyű a megkötött szerződések miatt.

„Nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az érintettek és bizonyosan lesznek, akik kénytelenek lesznek feladni, de ez attól is függ, hogy mikor és milyen módon szerezte a gazdálkodó a termőföldet. Bérbe adhatja, vagy köteles saját maga művelni. Van nekünk egy szörnyű földtörvényünk, - nem tudom másnak nevezni -, amely kimondja, hogy a 2013 után vásárolt földek esetében saját magának kellene megművelni. Na most, ha fejre áll az illető, akkor ki műveli meg a földet?”

Máhr András végül hangsúlyozta, most a legfontosabb kérdés, hogy mi történik a búza árával. Az viszont szerinte már most látható, hogy aki a közben már learatott árpát vetette, az már biztos, hogy veszteséges lesz, mert csak 40-50 ezer forintot adnak tonnájáért.

Címlapkép: Pixabay.com