Az AfD sikere szerinte annak tulajdonítható, hogy a német politikai erők között egyedüliként veszi komolyan az állampolgári részvétel erősítésére, a közvetlen demokrácia intézményeinek kiterjesztésére irányuló társadalmi igényt, és fogalmazza meg hitelesen a társadalomban megmutatkozó aggodalmakat. A többi párt "azzal vádol minket, hogy csak félelmet gerjesztünk, de az emberek az ellenünk irányuló propaganda és lejárató kampány ellenére kitartottak mellettünk" - mondta Frauke Petry.
Az AfD célja a "jogállamiság helyreállítása" - tette hozzá.
"Beszélnünk kell arról, hogy senki nem helyezheti az erkölcsöt a jog fölé, és be kell fejezni a baloldal és a jobboldal veszekedését, amelyet a jó és a rossz küzdelmének állítanak be, miközben az sem világos, hogy mit jelent a jobboldaliság, és mi a baloldaliság"
Az AfD további alapelve, hogy meg kell őrizni a jóléti államot, de erősíteni kell a szabadság, a felelősség és a verseny elvét, hogy továbbra is segíteni tudjon a valóban rászorulóknak - ismertette. Kifejtette, hogy pártja mindhárom tartományi gyűlésben ellenzéki szerepre készül, és immár a 16 tartomány közül 8-ban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel, ez a fejlemény pedig arra sarkallja az AfD-t, hogy "össznémet" párttá érett politikai erőként megkezdje a felkészülést a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra.
Jörg Meuthen társelnök, a párt baden-württembergi listavezetője kiemelte, hogy szavazóbázisuk összetétele leképezi a társadalom keresztmetszetét, a hagyományos pártoknak pedig tudomásul kell venniük, hogy megvetette a lábát egy "új konzervatív, szabadelvű, polgári, a világra nyitottan hazafias erő".
Az AfD a kampányban a szövetségi kormány menekültpolitikájának igen erőteljes bírálatára épített. Álláspontja szerint sürgősen le kell zárni a határokat a menedékkérők előtt.
Frauke Petry januárban egy interjúban hangot adott annak a véleményének, hogy a német rendőröknek szükség esetén fegyverrel kell megakadályozniuk az illegális határátlépést, a párt egyik alelnöke és európai parlamenti (EP-) képviselője, Beatrix von Storch pedig úgy vélekedett, hogy "támadó" mindenki, aki nem hajlandó megállni a határon, a "támadók ellen pedig védekezni kell", szükség esetén akár fegyverrel, akkor is, ha gyermekekről vagy nőkről van szó. Később azt mondta, hogy a vonatkozó bejegyzés csak véletlenül jelent meg egy ismert közösségi portálon.
Elemzők szerint azonban az AfD sikere nemcsak annak tulajdonítható, hogy mozgósítja a szövetségi kormány menekültpolitikája ellen tiltakozó szavazókat, hanem annak is, hogy be tudja csatornázni az összes többi társadalmi elégedetlenséget és nyugtalanságot, például az alacsony betéti kamatok miatti aggodalmat.
A vasárnapi eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb támogatót a nem szavazók közül szerezték, vagyis abból a rétegből, amelynek tagjai eddig nem vettek részt Landtag-választásokon. A 2013 tavaszán alakult AfD kezdetben az euróövezeti államadósság-válság kezelésének elutasítására összpontosított, és csak kevéssel maradt el a Bundestagba bejutáshoz szükséges 5 százaléktól a 2013 őszén tartott Bundestag-választáson, de a 2014-es EP-választáson már 7 százalékos eredményt ért el, és az alapítása óta tartott valamennyi tartományi törvényhozási választáson átlépte az 5 százalékos küszöböt. Az AfD így esélyt szerzett arra, hogy tényezővé váljon az országos politika jobboldali térfelén. Ez kihívás a CDU/CSU konzervatív pártszövetségnek, amely fennállása óta arra törekedik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő.
A belső harcok miatt azonban az AfD népszerűsége 2015 tavaszára visszaesett, majd a konzervatív-liberális irányzat vezetői távoztak a pártból. Az AfD támogatottsága 2015 nyarától a menekültválság elmélyülésével párhuzamosan ismét emelkedésnek indult. Vasárnap Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a harmadik helyen végeztek - a szavazatok 15,1, illetve 12,6 százalékával -, Szász-Anhaltban pedig eddigi legnagyobb sikerüket érték el, 24,2 százalékkal a tartomány második számú politikai erejévé léptek elő.