Chemnitz (1953–1990 között: Karl-Marx-Stadt) hétvégén ünnepelte volna fennállásának 875. évfordulóját, ám a megemlékezéseket és utcabálokat le kellett fújni, mivel hosszú évek óta nem látott zavargások kezdődtek a városban, melyeket a rendőrség napokig képtelen volt kézben tartani.
Miért robbantak ki az utcai harcok?
Az egész történet azzal kezdődött, hogy egy azóta rendőrkézre került, 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki férfi vasárnap hajnalban - egy tíz fős csapat heves összeszólalkozását követően - halálra késelt egy 35 éves, német-kubai származású férfit, illetve súlyosan megsebesített két másikat Chemnitz belvárosában.
A rendőrség egyelőre annyit árult el az esetről, hogy az elkövetők nem önvédelemből szúrtak, ám azt, hogy miért tört ki a tragikus véget ért dulakodás, még nem tudni pontosan, mivel a hatóságok jelenleg is keresik az összetűzés többi résztvevőjét.
[video:https://youtu.be/i5atVfZrT5w]
Az interneten hamar híre ment a gyilkosságba torkolló incidensnek, az erről szóló híreket hatalmas felháborodás kísérte, mely során főleg az elkövetők etnikai hovatartozása került a középpontba.
A helyi tisztviselők épp a közösségi médiát és az esettel kapcsolatban terjedő álhíreket okolják azért, hogy a helyzet odáig fajulhatott, hogy a városba Németország szinte minden szegletéből özönleni kezdtek előbb a szélsőjobbos, majd a szélsőbalos aktivisták, tüntetők és focihuligánok.
Az első erőszakhullám
Az első demonstrációra már vasárnap délután sor került, miután az interneten szerveződő szélsőjobboldali tüntetők és felháborodott civilek nagyjából 800 fős tömege utcára vonult.
A szervezők a híradások által csak "helyi szélsőséges csoportként" aposztrofált Pro Chemnitz, valamint a Kaotic Chemnitz szurkolói tömörülés soraiból kerültek ki, akik felhívásukban többek között azzal fordultak a helyiekhez, hogy mutassák meg "ki ül a kormány mögött ebben a városban".
"A mi városunk, a mi szabályaink!"
- állt az azóta törölt internetes mozgósítás szövegében.
Az összegyűlt tömegben feltűntek a bevallottan szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párthoz (NPD) köthető figurák is.
A rendőrség szerint a tüntetők kezdettől fogva nem működtek együtt a hatóságokkal, palackokkal dobálták a tüntetés biztosítására kivonult egységeket, és
több esetben is megtámadtak-megkergettek általuk külföldinek és/vagy bevándorlónak titulált személyeket.
[video:https://youtu.be/aWhJmHJ-zC8]
A huligánok zömmel közel-keleti fiatalokat és kelet-európaiakat, illetve a Balkánról származó bevándorlókat vegzáltak, fenyegettek.
Eközben a késelés helyszíne kezdett egyfajta zarándokhellyé válni, nem csak a szélsőjobboldal körében. A tetthelyet vasárnap óta virágok és mécsesek borítják, a sajtófotók tanúsága szerint pedig nem csak echte németek helyezik el a részvét szimbólumait.
A feldühödött tömegtől a rendőrök sem voltak biztonságban: több hatósági személyt megtámadtak és megfenyegettek, a rendőrök szidalmazása pedig általános volt mindkét részről.
Az indulatok tetőfokán
Hétfőn már több ezer ember vonult az utcára:
évtizedek óta ez volt az első megmozdulás, ahol a szélsőjobboldali és/vagy bevándorlásellenes tüntetők, 6000 fővel, felülmúlták a baloldali-szélsőbaloldali ellentüntetőket, akik mindössze ezren-ezerötszázan álltak velük szemben.
[video:https://youtu.be/NdCNMTWe2uQ]
A rendőröknek nagy nehezen sikerült megakadályozni, hogy a két tábor egymásnak essen, amihez két vízágyút is bevetettek, igaz csak kordonként. A hivatalos közlések és a videofelvételek tanúsága szerint a rendfenntartóknak nem egy esetben kellett könnygázt és kényszerítő eszközöket alkalmaznia a tömeggel szemben.
[video:https://youtu.be/8K3027urTxo]
A demonstrálók ettől függetlenül petárdákkal, hanggránátokkal, üvegekkel, tűzijátékkal és egyéb tárgyakkal dobálták egymást, amit a helyszínre vezényelt nagyjából 600 egyenruhás nem tudott megakadályozni.
[video:https://youtu.be/QoFw1tHv4Gs]
A német lobogókat és bevándorlásellenes molinókat magasba tartó tömegben több radikális focihuligán csapat emblémája és zászlaja is feltűnt, nagyjából tíz embert pedig a mai napig keresnek a hatóságok, akik a szélsőjobboldali táborban a Németországban törvényileg tiltott és súlyos büntetést maga után vonó náci karlendítéssel nyomatékosította mondanivalóját.
A sajtó és a politika a rendőrökön verte el a port
A Deutche Welle egy rendőri szakszervezető közlését idézve arról is beszámolt, hogy a sajtó és a politika a szászországi egyenruhásokat okolja, amiért képtelenek voltak megfékezni "a szélsőjobboldali erőszakot". Oliver Malchow szerint viszont épp a rendőri költségvetés folyamatos megkurtítása eredményezte, hogy a kelet-német tartománynak nem maradt elég embere a rendfenntartásra. A Tagespiegel szerint egyébként szászországi alkotmányvédelem előre figyelmeztette a rendőrséget, hogy az ország minden részéről megindultak a szélsőjobboldaliak és a focihuligánok Chemnitz felé, a városvezetés és a sajtó ezért is bírálta az elégtelen hatósági fellépést.Végül Drezdából és Lipcséből kellett erősítést hívni, hogy a hatóságok legalább valamennyire kézben tarthassák a dolgokat. Kedd reggelre végül a rohamrendőrök határozott fellépése vetett véget az erőszaknak.
[video:https://youtu.be/uhyNtgBUXHE]
A zavargók csoportjaiból legalább 18-an szenvedtek valamilyen sérülést, továbbá két rendőrt is súlyosan bántalmaztak.
A szélsőjobboldaliak közül egy hazafelé tartó négyfős társaságot szabályosan lerohant egy 15-20 fős tömeg, közülük ketten kerültek kórházba.
Vegyesen reagált a nagypolitika
A mainstream német pártok többsége elítélte az utcai összecsapásokat, kedden pedig Angela Merkel kancellár a következőképpen nyilatkozott az üggyel kapcsolatban:
"Videofelvételek vannak róla, hogy célzott zaklatás és zavargás és gyűlölet tombolt az utcákon, aminek nincs helye a mi jogrendünk uralma alatt."
Hozzátette:
"Egy téren és egy utcán sem fajulhat zavargásig a helyzet."
Frank-Walter Steinmeier, szövetségi elnök szintén kikelt az ellen, hogy "egy tragédia által okozott sokkhatást kihasználva idegengyűlölet és erőszak" harapódzott el Chemnitz utcáin.
"Ne hagyjuk, hogy a verekedő huligánok csőcseléke megfélemlítsen minket"
- hangsúlyozta az államfő.
Horst Seehofer belügyminiszter ugyanakkor nem a "szélsőjobboldali erőszakot", hanem inkább a demonstrációt kirobbantó bűncselekményt kritizálta (amiért maga is sok támadást kapott a német sajtótól):
"Legőszintébb részvétem az áldozat családjának és szeretteinek (...), de szeretném világosan kifejezni, hogy semmi sem indokolhatja az erőszakot és az erőszakos zavargásokra való felhívást."
A legtöbb negatív bírálat az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot érte, ugyanis a radikális politikai alakulat - nem hivatalosan - mintegy száz fővel képviseltette magát a megmozduláson, ami a szervezeten belül is komoly konfliktusokhoz vezetett.
A párton belül vannak, akik elhatárolódtak a hét eleji eseményektől és végül saját tervezett tüntetésüket is lefújták, vannak viszont olyan hangok, akik szerint csak a média fújta föl az egész ügyet.
Utóbbiak közé tartozik Markus Frohnmaier, Alice Weidel társelnök szóvivője, aki a Twitteren a következőket írta a tüntetéssel kapcsolatban:
"Amikor az állam nem tudja megvédeni a polgárait, akkor az emberek az utcára vonulnak és saját magukat védik meg. Ennyire egyszerű. Ma már polgári kötelesség a halálhozó "késes migráció" megállítása. Ez akár édesapáddal, a fiaddal vagy a fivéreddel is megtörténhetett volna!"
Jörg Urban, az AfD szászországi vezetője, amikor látszott, hogy hová fog fajulni a helyzet, egy nyilatkozatában így fogalmazott:
"Az AfD kifejezetten elhatárolódik az erőszak minden formájától és határozottan óva int a többek között az NPD által szervezett demonstráción való részvételtől."
Bizonyos szintű bírálat érte a Die Linke-t (Baloldali Párt) is, mievl a szélsőbaloldali alakulat helyi vezetője, Tim Detzner szervezte az ellentüntetést, ám őket korántsem kísérelték meg olyan mértékben felelőssé tenni a történtekért, mint az AfD-t.
A városban kedd reggelre nagyjából helyreállt a rend, ám a beszámolók szerint az emberek zárkózottak, aggódnak a "nácik randalírozása" miatt, a külföldiek és a bevándorlók pedig az életüket féltik. Egyes megszólalók már "a legsötétebb idők" visszatérésétől félnek, mások azonban megértik a kormány bevándorláspolitikájával szembeni elégedetlenséget, ám az erőszakot ők is elítélték.