Ahogy korábban írtuk, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága a múlt héten jelezte, hogy kikéri a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat véleményét a nemzetbiztonsági bizottság soron kívüli ülésén a Jobbikot és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) megfenyegető ukrán fegyveres szervezet miatt.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke aláhúzta: likvidálással, kivégzéssel fenyegette meg írásban az ukrán szélsőséges Karpatszka Szics nevű kárpátaljai soviniszta fegyveres szervezet a Jobbikot és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Szerintük ugyanis a magyar szervezetek Ukrajna területén működő aktivistái aláássák az ukrán állam tekintélyét.
Provokáció
Az irreguláris alakulat közösségi oldalain közzétett és kárpátaljai hírportálok által átvett nyilatkozat szerint az utóbbi időben Kárpátalja területén több, a térség destabilizálására, mégpedig az ukrán lakosság és a magyar közösség közötti összetűzés kirobbantására irányuló provokáció történt, ami a konfliktusnak Ukrajna nyugati területeire való kiterjedésével fenyeget.
Provokátorok festékkel fújták le egyes kárpátaljai magyar falvak helységnévtábláinak magyar feliratait. Ez nyilvánvaló provokáció Oroszország részéről, amely régóta készül arra, hogy lesújtson államunk hátországára, a mi Kárpátaljánkra – olvasható a közleményben, amely szerint az ellenség által a térségben régen elkezdett információs háború most kezd lassan cselekvésbe átfordulni.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke és Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja, a párt szóvivője közleményben reagált a fenyegetésekre.
Amint arra figyelmeztettek, ez a valós veszély nemcsak a nemzeti pártot érinti, hiszen bárkire bármikor ráfoghatnak alaptalan vádakat. Bár a HVIM és a Jobbik határozottan kiálltak a kárpátaljai magyar–ruszin autonómiatörekvések mellett s felemelték szavukat a soviniszta kijevi bábkormány kisebbségellenes politikája és intézkedései ellen, de soha semmilyen törvénytelen eszközzel nem éltek.
A Jobbik azonnali hatállyal kezdeményezte a Külügyi, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság együttes ülésének összehívását annak felderítése céljából, hogy a magyar kormány és az illetékes hazai hatóságok és diplomaták milyen lépéseket kívánnak foganatosítani a Kárpátalján élő magyar állampolgárok védelmében, ugyanakkor a párt képviselői azt is leszögezték: továbbra is határozott célunk a magyarság biztonságának szavatolása, valamint szülőföldön boldogulásának segítése.
Komolyan kell venni ezeket a szervezeteket!
Most úgy tűnik, hogy kérésük meghallgatásra talált, és hogy a fenyegetés mértéke valóban komoly, azt az is bizonyítja, hogy az a szocialista Molnár Zsolt hívta fel az ügyre a nyilvánosság figyelmét, akivel a nemzeti ellenzék valószínűleg más témában nem kerülne közös platformra.
Az MSZP-s bizottsági elnök a keddi ülés után az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: alapvetően az ukrán lakosság nem magyarellenes.
A helyzet nagyban függ attól is, hogy a Jobbik politikusai, vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tervez-e ukrajnai látogatást - mondta el Molnár, majd hozzátette:
ezeket az ukrán szélsőséges, ultra nacionalista - nagyjából pár száz tagot számláló - szervezeteket nem szabad lebecsülni, rendelkeznek olyan eszközökkel, hogy valóra váltsák fenyegetésüket.
Ezzel az üggyel foglalkozni kell! Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - ahogy eddig - úgy a továbbiakban is figyelemmel kísér minden ilyen, az országot, magyar politikust, parlamenti pártot, vagy bárkit ért fenyegetést - hangsúlyozta a politikus.
Iszlám Állam és az állóháború
A bizottság elnöke egyébiránt kitért arra is, hogy a keddi zárt ülésen az ukrán konfliktusról is tájékozódtak. Ezzel kapcsolatban azt lehet mondani, hogy "a helyzet változatlan", gyakorlatilag állóháború zajlik a szomszéd országban, s egyelőre kilátástalan a helyzet megoldása.
Emellett az Iszlám Állammal szembeni magyar katonai szerepvállalásról is tárgyalt a testület. Molnár Zsolt az MTI-nek azt mondta: a szolgálatok és a kormányzat is úgy véli a május végén az iraki Erbílbe küldendő katonai missziónak van kockázata, de "az a racionalitás mértékén belül van, amelyet ilyenkor fel lehet vállalni" - fogalmazott a szolgálatok tájékoztatása alapján a politikus.