Vona Gábor szerdai sajtótájékoztatóján reagált a miniszterelnök és Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjének keddi bejelentéseire. Emlékezetes, az eredménytelen kvótareferendum után az Orbán-kormány módosítaná az alaptörvényt, ám nem a Jobbik által már korábban több alkalommal is benyújtott javaslat szerint, hanem az időt tovább húzva, egy új változatot fogalmazva meg.
Az alaphelyzet
Csakhogy azt el kell majd fogadtatni a parlamenttel, és ebben csak a Jobbikra számíthat a kormányzó pártszövetség, ehhez pedig konstruktivitásra lenne szükség a Fidesz részéről is, erről beszélt a Jobbik elnöke.Vona Gábor rögzítette, a Jobbik részt kíván venni az ötpárti egyeztetésen, és nem a javaslat tevő személyét, hanem annak a tárgyát fogja a párt vizsgálni. Ami az országnak jó, azt támogatni fogjuk, fogalmazott a pártelnök.
Nem értett viszont egyet Orbán Viktor azon kijelentésével, miszerint vasárnap egy "új egység született". A legerősebb ellenzéki párt elnöke szerint egy „új megosztottság született” a hétvégén. Mindezt azzal magyarázta, hogy bár hazánkban 8 millión utasítják el a betelepítési kvótákat, ezt a számot
"sikerült letornázniuk 3,4 millió emberre".
Egy ilyen fontos kérdésben sikerült megosztani az embereket, húzta alá.
Azzal a kormányzati kommunikációval sem értett egyet, hogy a nemmel szavazók mind a Fidesz támogatói lennének, hiszen több párt szimpatizánsai voksoltak a kvóták ellen.
Az új megosztottság létrehozásával magyarázta, hogy több millió ember végül távol maradt a szavazástól, mert kialakult bennük az a vélemény, hogy az egész referendum pusztán Orbán Viktorról szól. Ugyanakkor, tette hozzá, a Jobbik azokat is képviselni kívánja, akik nemmel szavaztak, és azokat is, akik a Fidesz politikája miatt távol maradtak a szavazóköröktől, ugyanakkor elutasítják a referendumot.
"A népszavazás nem volt jó eszköz"
- szögezte le Vona. Szerinte két szempontból is hátrébb léptünk. Társadalmi szinten megbomlott az egység, míg rövid távon hazánk érdekérvényesítő-képessége is megcsappant. Orbán Viktor
"hátizsákjában egy érvénytelen népszavazással"
megy tárgyalni Brüsszelbe, hangzott el. Ezzel szemben az alaptörvény-módosítás jó megoldás lehet, csak kár, hogy fél évvel később, 15 milliárd forint elköltése és
"egy sikertelen népszavazás után jött rá a miniszterelnök, hogy a Jobbiknak van igaza".
A pártelnök azt is hangsúlyozta, a jobboldali ellenzék számára
"nem presztízskérdés a nemzet ügye, ami jó az országnak, azt mi támogatni fogjuk".
Viszont azt is látni kell, hogy az alaptörvény-módosításhoz csak a Jobbik tudja biztosítani a szükséges 2/3-os parlamenti többséget, a baloldal eddig sem volt partner ebben, hangzott el.
"Belátva ezt a közös felelősséget, belátva ezt a súlyos helyzetet, amit az érvénytelen népszavazás okozott, javaslom, hogy a miniszterelnök úrral üljünk le ketten, mint a Fidesz és a Jobbik elnöke, akiken múlik a kétharmados alaptörvény-módosítás”
- jelentette ki, majd hozzáfűzte:
„Bár nagyon komoly viták voltak kettőnk között, úgy gondolom, mindkettőnknek képesnek kell lennie arra, hogy a vitákat félretéve, megtaláljuk azt a megoldást, ami megvéd minket a kvótáktól".
A Jobbik nyitott erre a módosításra, konstruktívan áll a kérdéshez, de a kormánypártok hajlandóságára is szükség van, egyértelműsített Vona.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Orbán Viktornak kell elszámolnia magában a lemondásáról, de most Magyarországnak az a legfontosabb, hogy az alaptörvény-módosítás képes legyen megvédeni Magyarországot. A miniszterelnöktől függ,
„van-e benne annyi nyitottság, politikai kultúra, hogy egy ellenzéki párt vezetőjével leüljön egy ilyen fontos kérdés eldöntése előtt beszélni, ráadásul a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, amelyen kizárólagosan múlik, hogy meg lesz-e a módosításhoz szükséges többség”
- fogalmazott.
Na, ezt biztos nem tudta: még így is érkezhet 1400 migráns
Orbán Viktor keddi sajtótájékoztatóján világossá tette: a Jobbik által már áprilisban benyújtott Alaptörvény-módosítás napirendre vétele és gyors megszavazása helyett a kormány saját javaslatot dolgoz ki, amelyet leghamarabb novemberben fogadhat el az Országgyűlés. Kósa Lajos megpróbált jogi indoklást is adni a döntéshez - de nem igazán sikerült neki.
Mi a helyzet az ezernégyszázakkal?
Lapunk érdeklődésére felidézte Orbán Viktor korábbi szavait; a kormányfő a parlamentben korábban kijelentette, amennyiben az Európai Bíróság Magyarország ellen dönt, akkor kénytelenek vagyunk elfogadni az 1400 migráns betelepítésének tényét.
Ez azért vet fel kérdéseket Vona szerint, mert azt a tényt egyszer sem hallottuk a miniszterelnöktől a kampányban, hogy a betelepítésük független a kvótareferendumtól.
„Új információ volt számomra is, hogy a kormány felteszi a kezét”
- osztotta meg aggályait az Alfahírrel Vona Gábor.
Múlt hét csütörtökön megtettem – cáfolta kérésünkre azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint nem tett feljelentést a megfigyelési ügyben a jobbikos politikus. Nagyon várom a fejleményeket, tette hozzá.