A kormánypárti képviselők támogatták a BGA 2017. évi beszámolóját, míg az ellenzéki képviselők elsősorban a pályázati pénzek nem átlátható szétosztását, a külhoni, Fideszhez közel álló haveri körök milliárdos támogatását kritizálták. Az ülésen a BGA által támogatott tusványosi kempingfelújítás is előkerült. A jobbikos Szávay István szerint a gyanús személyi összefonódások és más problémák is felvetik a törvénytelenség gyanúját.
Százmilliók pár oldalra
Korábban már írtunk arról, hogy a BGA még 2014-ben ítélt meg 150 millió forintot a tusványosi kemping felújításának támogatására, a támogatási ügyletet azonban csak májusban sikerült lezárni háromszori halasztás után.
Hatvanmillióból építünk faházakat Tusnádfürdőn Németh Zsolt szomszédjának?
Tavaly év végén írtunk arról, hogy a Tusványost szervező Pro Minoritate Alapítvány a Bethlen Gábor Alaptól (BGA) kapott támogatásból egy olyan cégnek adott több mint hatvanmilliós megbízást, amelyben érdekelt a szervezet egyik vezetője is. Mostanra kiderült, hogy a pénzből épülő ingatlanok sem az alapítvány, hanem Németh Zsolt fideszes politikus körének vagyonát gyarapítják.
Az eredeti pályázat célkitűzései is módosultak, a NÖB-ülésen Erdélyi Rudolf, a BGA vezérigazgatója világossá tette, hogy végül összesen 6 faház épült fel 98 millió forintért, illetve az étterem vizesblokkját újították fel 52 millió forintért. Szávay István jobbikos képviselő ezzel kapcsolatban azt kérdezte Potápitól, hogy számára nem gyanús-e, hogy egy "Vadász-Szatmári Huba nevű úr" egyrészt a kempinget bérlő cég nevében járt el hivatalos ügyintézés során, másrészt a felújításra 2014-ben eredetileg (végül vesztes) ajánlatot tevő egyik kft képviselője is, ráadásul a tábor programigazgatójaként is dolgozott a szervező alapítvány munkatársaként. A tábort szervező, Németh Zsolt fideszes képviselőhöz kötődő Pro Minoritate Alapítvány ügyvezető titkára, Nagy Szabolcs pedig közvetlenül érdekelt egy olyan cégben, amely az alapítványtól elnyerte a kivitelezés első ütemét. Emellett pedig közös cége van a kempinget bérlő kft egyik résztulajdonosával is. A képviselő szerint joggal merülhet fel a kérdés, hogy e gyanús személyi összefonódások
egy jól körülhatárolható kör anyagi gyarapodását tehették lehetővé a táborfelújítás kapcsán.
Potápi a nevekről nem nyilatkozott, azt azonban elmondta, hogy a pályázat ellenőrzése még nem zárult le, így ha összeférhetetlenség merülne fel, akkor fel fognak lépni.
A magyar kormány külhoni támogatásait kezelő Bethlen Gábor Alap tevékenységének egészével kapcsolatban Szávay István elsősorban azt kritizálta, hogy az Alap egyedi kérelmekre fizeti ki a rendelkezésre álló pénzeszközök 90%-át (ilyen volt a tusványosi pályázat is), miközben a nyíltan pályázók 50, 60, de akár 70%-át is elutasítják forráshiányra hivatkozva. Az egyedi támogatások többsége ugyanis előre leegyeztetett, így ezeknél általában
egy pár oldalas kérelem beadása is elég,
mint ahogyan az a tusványosi tábor felújítása kapcsán is történt. Nyíltan pályázni azonban csak a szükséges dokumentumok és igazolások beszerzése után, alapos indokkal és szoros, néhány esetben szőrszál-hasogatóan szigorú beszámolási kötelezettség mellett lehetséges. Ráadásul nem kis pénzek mennek egyedi támogatás keretében határon túlra, hisz például csak 2017-ben mintegy 65 milliárd forintot osztottak ki egyedi pályázatokon. Ezzel szemben például hiába érkezett majdnem 5 milliárd forintnyi igény több mint 2.200 projektre, ebből csupán 887 pályázatot támogattak, 600 millió forint értékben, hiszen ennyi volt a keret. Az évek óta ismételt jobbikos kritikához most Molnár Zsolt MSZP-s képviselő is csatlakozott.
Potápi válaszában jelezte nyitottságát arra, hogy növeljék a nyílt pályázatok számát, arányát és a megpályázható összeget is. Ugyanakkor azonban azt elutasította, hogy a BGA jobbikos felvetésre megvalósított kereshető adatbázisát bővítsék és oda az egyedi pályázatok esetében legalább az előzetes kérelmet, a pénzügyi tervet és az írásos beszámolót feltöltsék.
Az államtitkár igen kreatívra sikerült indoklása szerint ugyanis ez „elképesztően sok munka lenne
és indokolatlanul sok tárhelyet foglalna el,
ám a BGA-ban mindenkinek állnak rendelkezésére, aki szeretne személyesen betekinteni az iratokba.
Tehát 2018-ban a magyar kormány utasítja el a nagyobb átláthatóságot, mert
az internet nem elég nagy, hogy az adatok elférjenek rajta.
Nem baj, ha a VMSZ belgrádi alapszervezetében nem tudnak magyarul
Az államtitkár kérdésre jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak, ha egy
BGA-s pénzből támogatott rendezvényt bármely párt kisajátít.
Kérdés, hogy akkor vajon mi lehet a véleménye azon délvidéki emlékmű-átadásokról és konferenciákról, melyek egytől-egyig BGA-támogatásból valósulnak meg, ám azokra csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői kapnak meghívást, így az a képzet alakul ki a helyiekben, hogy e pénzek kizárólag nekik köszönhetőek.
Szávay István arra is rákérdezett, hogy ha a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét és szintén délvidéki Magyar Mozgalmat azért rekesztik ki a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkájából, mert annak idején egy horvát párttal közösen indult a tartományi választásokon, akkor ez miért nem probléma a Vajdasági Magyar Szövetség esetében, amelynek
belgrádi alapszervezetében egyetlen tag sem beszél magyarul, és a helyi választásokat követően is egy magyarul kukkot sem tudó VMSZ-es, bizonyos Nebojsa Marjanović került belgrádi közgyűlésbe.
Potápi válaszában azt hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen alapszervezete a pártnak, ahol nem beszélnek magyarul, ennek ellenére „kötődnek a magyarsághoz”. Ugyanakkor továbbra is kizárta annak a lehetőségét, hogy a Magyar Mozgalmat meghívják a MÁÉRT-ra, mivel szerinte "1600 rendbeli közokirat-hamisítást követtek el" a legutóbbi országos választáson.
Ukrajnával szemben eredménytelen volt a gesztuspolitika
Kárpátalja kapcsán Potápi hangsúlyozta, hogy bár a konfliktus nem járható út, a magyar kormány az elmúlt évtizedekben rengeteg gesztust tett az elesett ukrán katonák árván maradt gyermekeinek nyaraltatásától a beregszászi Sevcsenko-szobor felállításának anyagi támogatásáig. Az ukránok azonban pont fordítva álltak ehhez a kérdéshez,
a gesztuspolitika tehát mára megbukott.
Szó esett a két terrorizmussal megvádolt és elítélt székely vármegyésről is, akik ügyére szintén Szávay kérdezett rá. Velük kapcsolatban Potápi annyit mondott, hogy a magyar kormány egyelőre csak annyit tudott elérni, hogy ne vigyék el őket Erdélyből.
Az államtitkár szerint a kormány 2017-ben több mint 100 milliárd forintot fordított a külhoni magyarságot segítő programokra. Ezek közül kiemelte az eddig 38,6 milliárdos óvodaépítési programot, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatását, illetve a különféle diaszpóra-segítő programokat, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program.