Ailbert Paulissen, a holland központi nyomozóiroda vezetője megerősítette: oroszbarát milicisták kérték a mozgatható föld-levegő rakéta telepítését, és jelentették annak megérkezését a lázadók által ellenőrzött kelet-ukrajnai területre. Szerinte bizonyítható, hogy nem sokkal később, a maláj repülőgép lelövését követően a kilövőállást visszavitték Oroszország területére. Nem tisztázott, hogy a lázadók parancsra hajtották-e végre a támadást vagy önállóan cselekedtek. A holland vezetésű vizsgálóbizottság ügyészei nem tudnak vádat emelni, mert nincs nemzetközi megállapodás arról, hogy milyen bíróságon tárgyalnák a tragédia felelőseinek ügyét.
Több korábbi vizsgálat - köztük a rakétatípust gyártó Almaz-Antej egy jelentése is - arra a következtetésre jutotta, hogy a Boeing-777-es repülőgép pilótafülkéje mellett robbant fel egy Buk-rakéta, repeszdarabjai átfúrták a géptestet, így az utasszállító darabjaira tört a levegőben, majd lezuhant. Az orosz fegyvergyártó konszern szerdán megismételte azt, amit korábbi jelentésében is megerősített: Buk-rakéta lőhette le a Boeinget, de egy régebbi típus. Hozzátette: a kilövést a délebbi, az ukrán erők ellenőrizte területről hajtották végre. Az Almaz-Antejn emellett kifogásolta, hogy szerinte a nemzetközi nyomozók sajtótájékoztatójukon nem beszéltek a műszaki vizsgálatokról.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elutasította a jelentésnek az eredményét. A szóvivő óva intett attól, hogy anélkül vonjanak le következtetéseket, hogy megvizsgálták volna a legutóbbi, az orosz hadsereg által legutóbb közzétett információkat. Ezek az adatok a repülőgép-szerencsétlenség bekövetkezésének idején rögzített, a kelet-ukrajnai felkelők által ellenőrzött területek légteréről készült radaradatok - tette hozzá Peszkov, hangsúlyozva: ezekből egyértelműen az derül ki, hogy nem voltak rakéták a levegőben.
Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy megszerezték a szerencsétlenség bekövetkeztekör rögzített első radarinformációkat. A vizsgálat közzétételét követően a védelmi tárca szóvivője, Igor Konasenkov tábornok közölte: kétségbe vonható a jelentés objektív jellege, mert főként a világhálóra és az ukrán hírszerzésre hagyatkozott. Konasenkov emellett leszögezte: orosz légvédelmi rendszer sohasem érkezett Ukrajnába. Az orosz külügyminisztérium jóval élesebben bírálta a vizsgálat eredményét. Marija Zaharova külügyi szóvivő kijelentette: a holland vezetésű nyomozás elfogult és politikailag motivált volt.
Önkényesen kijelölni a felelősöket, majd kitalálni a kívánt eredményeket; ez vált a normává nyugati kollégáinknál
- hangoztatta Zaharova. Hozzátette: a vizsgálat figyelmen kívül hagy kétségbevonhatatlan bizonyítékokat, amelyeket az orosz fél nyújtott, ráadásul annak ellenére, hogy Oroszország az egyetlen érintett, amely megbízható információkat küld a bizottságnak. Zaharova szerint
Moszkvát szinte kizárták a nyomozásból, míg Ukrajnát teljes értékű tagjává tették,
ezzel pedig lehetőséget nyújtva az ukránoknak, hogy bizonyítékokat hamisítsanak.