Svájc is csatlakozott kedden azokhoz az országokhoz, amelyek népirtásként ismerik el az Ukrajnában, még a szovjet korszakban, 1932-33-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét.
A berlini Bundestag és az Európai Parlament 2022-ben hozott határozatot a holodomor népirtásként történő elismeréséről, majd 2023-ban a szlovén és a horvát parlament is hasonló lépést tett.
A svájci parlament alsóháza az igenek javára 123-58 szavazati aránnyal fogadta el az erre vonatkozó nyilatkozatot.
A kezdeményezés ellen szavazott a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), amelynek egyik képviselője, Monika Rüegger azzal érvelt, hogy nemzetközi bíróságok hatásköre megítélni, mi számít népirtásnak,
"Svájc ilyen ügyeket nem határozhat el".
Ahogyan azt az MTI felidézi, több mint kilencven éve, 1932 novemberében Joszif Sztálin szovjet vezető rendőröket küldött ki, hogy lefoglalják az újonnan kollektivizált ukrán gazdaságok összes gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagot is. A tiltakozó gazdák falvait biztonsági erőkkel körülzáratta, sorsukra hagyva az ott lakókat. A következő hónapokban négymillió ember halt éhen Ukrajnában.
A sztálini önkény okozta tömeges kiéheztetés legkevesebb hárommillió, de bizonyos számítások szerint közel nyolcmillió áldozatot követelt.
(Címlapkép: Megemlékezők mécsest gyújtanak az ukrajnai nagy éhínség, a holodomor jelképének számító, a Gyermekkor keserű emléke nevű szoboremlékműnél Kijevben 2023. november 25-én. MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)