"Csak csodálni tudom a szerkesztőség munkatársainak bátorságát, kitartását az elvesztett demokráciánk, sajtószabadságunk melletti, s a diktatúra elleni küzdelméért! Azt szeretném, vélelmezni, hogy az önök lapját, mivel keményen kormánykritikus, aljas trükkökkel akarják félreállítani!" - olvasható a felütésben, Harth aztán leírja, hogy hónapok fáradtságos munkájával megfigyelte, hogy a Postától kezdve a bevásárlóközpontokig alig kapható a lap, az ott dolgozó ismerőseitől pedig azt is megtudta, hogy csak-egy két példányt kapnak belőle.
Az író szerint a kormány nagyon aljas trükköket alkalmaz, úgy véli, vagy felvásárolják az összes lapot, vagy nem engedik teríteni, a pécsi MÉH telepen pedig kötegelt, sértetlen Népszavát lehet látni.
"A minap egy másik olvasótársunk is szóvá tette hasonló tapasztalatát. Valahogy ki kéne deríteni, vagy megpróbálni nyomon követni, hol is tűnik el a Népszava"
- zárul a cikk.
A minap egyébként január 27- ét jelenthet, derítettem ki némi kutatómunkával, ekkor jelent meg az újságban a Hová kerülnek a lapok című írás, meglepetésemre viszont ezt is Harth László írta.
Így indul:
"Csak csodálni tudom a szerkesztőség bátorságát, kitartását elvesztett demokráciánk, sajtószabadságunk, a diktatúra elleni küzdelméért! Azt szeretném, vélelmezni, hogy az önök lapja, mivel keményen kormánykritikus, aljas trükkökkel akarják majd félre állítani".
Nem, nem azonos a mai cikk elejével, szemfülesebbek ugyanis kiszúrják, hogy a vége kicsit más, benne van például a "majd" kitétel, úgy tűnik az aljas trükkök ideje azóta jött el. A korábbi írás egyébként azt feszegeti, hogy az újság a Postától a bevásárlóközpontokig alig kapható, de Harth az ott dolgozó ismerőseitől megtudta, hogy csak egy-két példányt kapnak belőle, a lapot felvásárolják vagy nem engedik teríteni, a pécsi MÉH telepen meg kötegelt, sértetlen Népszavát lehet látni.
"A minap a lapjukban is megjelent egy olvasói észrevétel ezzel kapcsolatban. Valahogy ki kéne deríteni, vagy megpróbálni nyomon követni, hol is tűnik el a Népszava. Valami nagy disznóság lehet mögötte!" - írja a cikk végén Harth, de én már nem akartam tovább kutakodni, gondolom, egy héttel korábban is megírta ezt a levelet.
Remélem, végre kiderítik, mi is az igazság, mert úgy látszik, a vehemens olvasó (álolvasó?) addig nem nyugszik, a laphoz érkező állami hirdetések sem változtatnak kedélyállapotán, aztán jövő héten újabb cikk érkezik, "Csak csodálni tudom a szerkesztőség bátorságát", (...), a lapjukban már több olvasói észrevétel is megjelent ezzel kapcsolatban", az kéne még csak.